![]() |
Pollágh Péter
1979. március 6-án született Tatabányán, a Halak és a Kecske jegyében. Még a kommunizmusban kezdett el írni, 1987-88-ban. 9 évesen már biztos volt, benne: író lesz. 16 éves korától országos lapokban publikál. Volt kisdobos, tanult oroszul, de úttörőnek már nem jelentkezett. Ennek hatására pár hónappal később meg is szűnt az Úttörőmozgalom. Evangélikus és állami gimnáziumba is járt, utána többek között irodalmat, filozófiát, szociológiát, pszichológiát, pedagógiát, és nyelvészetet tanult. Szívesen lett volna építész, városrendező, pszichológus, detektív vagy lelkész. Jelenleg Bólya Péter rehabilitációján dolgozik. Külsőleg is hasonlít Lorenzo Ribeirára. Szereti Doktor House-t, Cal Lightman-t, Dexter Morgant, Corrado Cattanit és a becsületes, finom embereket. Egyszer szeretne visszajutni ősei földjére, az írországi Pollagh village-be. |
A róka (víg ismeretterjesztés)
A róka igéző állat. Mítoszok tárgya. A róka megbabonáz a farkával, a róka varázslatos, a róka az égből jött, a róka angyal: ilyesmik. Tehát a rókában van valami. A róka nem játék. Szép. És néha veszett. Külön színt neveztek róla el.
Otthon is tartható. A kertben. Tanítható és némiképp háziasítható is. Ha fiatalon kerül fogságba, meglehetősen megszelídül, de természetét nem cseréli ki. Láthattunk olyat is, hogy egy rókát cumisüvegből táplált tejjel a gazdája. Lehet házi kedvenc, ha kesztyűs kézzel bánunk vele. Még rokonaival, a kutyákkal is eljátszik.
Egyszer Pécsett hallottam, hogy egy öregember, az egykori vadőr, szerzett valahol egy rókakölyköt, s magánál tartotta a szobakonyhában. Pórázban sétáltatta, s ha rákérdezett valaki, mindig rávágta: „Ő az én kutyám.” A házgyári kádban fürdette is. Aztán persze feljelentették. Elvették tőle. Talán most is rá gondol, s a róka is rá. Arca a gazdáéval lassan egybemosódik.
A kutyafélék családjába tartozik. 12-15 évig él. Hasonlít a kutyához és a farkashoz, de ezektől mégis elüt. Teste karcsúbb, nyúlánkabb; koponyája hosszabb; arcorra hegyesebb; lábszárai rövidek; farka hosszú, bozontos. Szellemi tehetsége nagyobb. Körülbelül 90 cm hosszura nő, farka pedig 40 cm-es. Súlya 7-10 kg. Tehát egy rókából 7-8 ember is kijön. Sok ember megirigyelheti a tehetségét. Meg persze a stílusát: a rókák köztudottan udvarias nagy urak, komoly csábítók. Nem véletlenül főszereplői annyi mítosznak, mesének, dalnak. Született főszereplők.
A rókák Észak gyermekei. Arrafelé élnek igazi pompájukban. A legkomolyabb példányok ott nőnek; Dél felé mind kisebbednek, vörös színük is halványodik. A spanyol és Dél-francia rókák annyira elütnek az északiaktól, hogy a korábban külön fajoknak tekintették őket. Bundájuk színe minden vidéken a környezethez alkalmazkodik. A róka komák nagy rejtőzködők.
Van is okuk az óvatosságra, hisz Albionban sokáig törvényes volt a rókavadászat: gonosz kopókkal kergették az ártatlan rókákat. A simabőrűekről nem is beszélve, kik villámló botjukkal ritkították őket.
Vadászata a különböző vidékeken másként történik: vagy kopókkal űzik, vagy borzebekkel zavarják ki vackából, vagy kiássák, kifüstölik s tőröket állítanak fel nekik csapdaként. Sok helyen holdvilágos éjjeleken lesből lődözik. Bundája keresett árucikk, de csak a november közepétől március közepéig lövötteké bír értékkel.
A vörös róka (Vulpes vulpes) hazája Európa, de tenyészik Észak-Afrikában, Ázsiában és Észak-Amerikában is. Egyes vidékeken a legmostohább körülmények között is meg tud élni. Magyarországon is megtalálható. Földbe vájt üregekben, rókavárakban lakik, de a föld fölött is felüti sátorfáját. Gyakran a borz üresen maradt fészkét foglalja el. Tehát lusta is. Mégse növeszt pocakot. Jó neki.
A megfigyelők kiemelik: kitűnő helyismerete és emlékeztető tehetsége van. Éjjel jár zsákmánya után, de védett helyeken, nyáron és télvíz idején: nappal is vadászik. Zsákmányul első sorban egereket fogdos, de nem veti meg a rovarokat, férgeket, halakat, rákokat, nyulakat, szarvasborjakat, a beteg őzeket, kotló madarakat s a házi szárnyasokat sem. Szükség esetén a gyümölcshöz is hozzányúl. Ráteszi a mancsát.
Nagy udvarló. A párosodás idején több hím udvarol egy nősténynek. A nőstény április végén vagy május elején fiadzik és 3-9 kölyke vakon jön a világra: 10 napig az is marad. Ez nem is olyan ijesztő, hisz sok ember egész életében vak és süket marad minden jóra.
Az anya igen odaadóan ápolja csemetéit, állatokat hord nekik. Júliusban a kis rókafiak már saját szakállukra kezdenek vadászni az öregek kíséretében. (Így volt ez Vukkal és Karakkal is.) Augusztusra nagykorúak lesznek, s elhagyják a szülői házat, hogy szétszóródjanak a szélrózsa minden irányában.
A szárított rókahúst, rókamájat és gerincvelőt régen tüdőbajok elleni gyógyszernek tekintették. A rókazsírt meg fülbajokra adták. Tehát a róka gyógyít. A látványa mindenképp. A róka még a Kis Herceget is megbabonázta.
Pollágh Péter