
A felvétel ideje: 2009. 09. 10.
Készítő: Árvai András, Répás Éva
Bél Mátyás szerint a szarmata összejövetel, gyülekezés szóból ered a Rákos-patak neve. Véleménye szerint a magyarok a szarmatáktól tanulták el a nyílttéri gyűlések tartásának szokását, meg is említ egy szláv mondást, mint fő bizonyítékot. "Po Rákossi mandri Páni", azaz "Későn ti. országgyűlés után jön meg az urak esze". A patak neve azonban a tudományos megfogalmazás szerint a magyar rákokban bővelkedő melléknév és vízfolyás összetételéből keletkezett.
A Rákos-patak a Duna leghosszabb, bal parti mellékvize a magyarországi szakaszon., a maga 44 kilométeres hosszúságával. Forráshelye Szadától délre, Gödöllőtől északra található. Földrajzi tanulmányokban a következők olvashatók: Péterfi Erzsébet szerint nem messze Gödöllőtől két ágban ered. Pécsi Márton szerint a patak forrása Gödöllőtől északra, a 345 méter magas Margita-hegy aljában található. Pontosan azért nehéz megállapítani, mely település területén van az eredet, mert már a középkortól kezdve rendszeres pereskedések, hatalmaskodások zajlottak Szada és Gödöllő határának ügyében.