Czapáry Veronika
Czapáry Veronika 1975-ben született Győrben, a PTE magyar szakán végzett. Író, irodalmár, irodalmi szervező. Írásai a következő folyóiratokban jelentek meg: Bárka, És, Kalligram, Győri Műhely, Alföld, Új Forrás, Prae, Helikon, Spanyolnatha.hu,  Irodalmicentrifuga.hu és Litera.hu. 

Anya kacag (regényrészlet)

Január 5.

 

Ma jó nap volt, bár kissé fáradt vagyok. Tegnap elmentem a Műcsarnokba, végül is kurva kevesen voltak ott.

Érdekeseket mondtak a Metaxáról, tetszett, utána Odett legjobb barátnője eléggé lekezelő volt velem, mi meg hárman, az Arnold, a Csongor meg én, elindultunk a budapesti éjszakába szórakozni. A Hajókötél volt a végső cél. Előtte a Kiadóban volt koncert, ahova Arnold és Csongor mentek el, míg én felugrottam a Petihez, és kurva jót beszélgettem vele.  A többieknek azt ígértem, hogy odamegyünk egy óra múlva.

 

Odamentünk a Petivel éjfélre, de akkorra már nekem hiányozni kezdett a Karcsi, így felhívtam telefonon, és kikönyörögtem végül, hogy szeretnék vele aludni, mire azt mondta, hogy jó. Oké, ha megtaláljuk Arnoldékat a Kiadóban, most, ha nem, akkor pár óra múlva. Ebből a pár órából végül reggel 7 lett, ugyanis addigra értem haza. Sikerült a Kiadó után a Hajókötélbe is eljutnunk, és ötmillió ismerősünk ott volt. Füvet is szereztünk és jól beszívtunk, odajött Teri is, aminek nagyon örültem, meg a Robi régi barátai, a Kingáék. Az emeleten ültünk, az Arnold végig mással beszélgetett, a texasi filmrendező barátja fel akart engem szedni, de csak megbaszni, egy éjszakára. Mindenkinek nagyon tetszett az öltözékem, kockás nadrág volt rajtam, fekete átlátszó felső, rajta egy fél fehér szőrmés rövid ujjú angóra, azon meg egy fekete boa, amit mindenki imád rajtam. A Fészekbe mentünk a Hajókötél után, és ott táncoltunk az Arnolddal, de ők előtte elmentek pénzt kivenni, én pedig bepisiltem félig az utcán, mert nem találtunk hirtelen vécét, az utcán meg nem mertem.. Így nagyon furcsa volt táncolni, Arnold a puncimhoz nyomta a combját, és én végig féltem, hogy megérzi a pisiszagot, de nem úgy tűnt. Nagyon rám volt kattanva, asszem egy kicsit a seggemet is fogdosta, én meg a vállára hajtottam a fejem, meg kissé a szemébe néztem. Gyönyörű szeme volt, olyan kedves volt tőle, hogy tetszem neki!

 

   A szörnyektől éjszaka nem félek, csak nappal, mert azt gondolom, van egy szörny, aki mindig lát engem, bárhol vagyok, átlátszó és gömb alakú és ott van a szobában. Ha elalszom, el fog vinni, ezért nem merek elaludni, de ha felébredek reggel, nagyon örülök, hogy túléltem. Sajnos a többieknek nem tudom elmondani, hogy hol van, mert nem látható, csak egy akkora gömb, mint a kis öklöm, és beleolvad a környezetbe. Már biztos vagyok benne, hogy Anya kinyitotta a fiókokat, és megtalálta a sok babát, mert ha Anya elevenen néz, nagyon ijesztő, olyankor mindig azt gondolom, bolond vagyok. Amióta meghalt, amúgy állandóan a halott állatokkal beszélgetek, de nem tudják elmondani, milyen meghalva lenni.

 

   Anya ma vonaglik, látom rajta, a mai nap sem fog sikerülni. Ma nem örül és zaklatott, ha kérdezik, furcsán válaszol. Elképzelem, hogy él még Anya és a nővérem is, milyen jó lenne, ha megint együtt kacagnánk, de nem vagyok hatásos. Anyán óarany fény árad szét, ilyenkor kitárja a karját és kedves. Szeretem Anyát. Azt képzelem, mindig velem van, sosem hagy el, nem is hagyhat el, mert ő az anyukám és illatos haja van. Anya nevet rajtam olyankor, amikor sírok vagy hisztériás rohamom van, és a végén én is nevetek. Néha nem értem, miért kacag annyit, de őt ez nem zavarja, szeret kacagni.

 

  Anya éjszaka kitakar, mert szerinte túl meleg van, holott én szeretem a takarókat, mert mindig fázom, és az Álmosomat is elveszi. Ha elvesztem Anyát, azt sem tudom, hol vagyok, pánikba esem, úgy érzem, zuhanok lefelé, és sírok. Volt egy-két szép nyarunk Anyával, amikor rám tette a kalapokat, amiket Franciaországból hozott, és azt mondta, a francia kislányok is ilyenekben járnak. A virágmintás bordó felül megkötős fürdőruha is tetszett, mindig azt mondja, az annyira szép kislányok, mint én, ilyen csinos ruhákban járnak. Így rohangáltunk, a nővérem, Anya meg én, az iszapos parton a vizek felé. Szaladtunk a nyárban és sós volt a bőröm a víztől. Vagy tavasszal, az is jó volt, amikor tulipánokat szedtünk csokorba, és rám tette a rózsaszín kendőt, a nyuszikkal álmodtunk, tudom, hogy holnap húsvét lesz, Anya, mondtam neki, és igazi nyuszim lesz. Anya felügyeli, hogyan simogassam a fehér nyuszikát, nem lehet akárhogy, a ballonkabátom is rajtam van, ráncigálja és utasításokat ad. Apa nincsen sehol, mert Apa dolgozik, van egy nagy íróasztala, ott van az összes füzete, tud már írni is.

 

   Anyának ma megint rossz napja van, már reggel éreztem, hogy vége. Nincs több esély a túlélésre, Anya nagyon beteg. Gyógyszereket szed, reggel kapkodja magába azt a sok gyógyszert, zokog, ilyenkor üvölt, hogy takarodjak a konyhából, ne nézzem őt, Apa szerint is jobb ilyenkor nem szólni hozzá. Mi baja van Anyának, kérdezem, és hol van a nővérem, azt mondja, az anyád ugyanolyan ideggyenge, mint te, jobb lesz neki a kórházban. Most már nem kell lavórban fürdenem, fürödhetek sima fehér fürdőkádban is hangosan.

 

   Anya azt mondta, minek neki kettő gyerek, egy is elég, de hát a nővérem meghalt, mondom, onnan soha többé nem jön vissza, de te ölted meg, üvölti Anya, bárcsak haltál volna meg te. Megáll a villa a kezemben, most már biztosan nem tudom úgy fogni, ahogy kéne, megint azt mondta, én öltem meg a nővéremet.

 

   Nem boldogulok Anyával, teljesen reménytelen, szeretném megvigasztalni, de mindig egyedül hagy. Sírok, és végül elfelejtem, belemerülök a nagy kiúttalan semmibe, elfelejtem, hogy Anya mindig egyedül hagy.

 

  Anya ma vidám, kacarászik, suttog mindenféle szavakat, kacag, és elvárja, hogy ma én is vidám legyek. Nekem nincs jó kedvem, nem tudom, mi lelte Anyát, azt mondja, elég neki egy gyerek, sokkal boldogabbak vagyunk, hogy meghalt a nővérem, jól tettem, hogy eltettem láb alól, mondja, de ez nem számít, mert a leglényegesebb dolog, hogy mi élünk. Kacarászik, futkos, azt hiszi, vicces dolgokat mond, de egyáltalán nem tudok örülni.

 

 

Január 6.

 

Aztán taxival átmentem a Karcsihoz. Jó volt nála, végül is szeretkeztünk, de a szeretkezésünk elején az Arnoldra gondoltam, a szemeire. A Karcsi kedves volt, megbeszéltem vele, hogy csak ritkán akarom látni, de azért jót szeretkeztünk, és utána visszakísért egészen a Móriczig. Elmeséltem neki az ufós álmomat, nagyon tetszett neki, megbeszéltük, hogy ha más újságnál lenne újságíró, akkor biztosan más lenne a bajom vele. Megígérte, hogy az Arnolddal megpróbál kedves lenni és összehaverkodni vele. 

 

Hazamentem átöltözni, és elmentem végül a Flórián házavató bulijába. Nálam gyülekeztünk, és az a helyzet, hogy nagyon kibasztam a barátaimmal, mert három órán át öltözködtem, nem túlzás, tényleg annyit, hogy mindenki tök kivolt már, de egy idő után viccnek fogták fel, és egyáltalán nem voltak már ki. A Flórián bulijának már az elejére kijöttek a rendőrök, mert basztak lehalkítani a zenét, nagyon sokan voltunk, állítólag Demszky után neki van a legtöbb ismerőse. Szóval kijöttek a rendőrök, és mindenkit kisöpörtek a buliból, a Flóriánt meg be akarták vinni, de a Feketének (aki egész este nekem csapta a szelet) mentő ötlete támadt, méghozzá az, hogy kinyit a Kartács, és mindenki menjen oda. Én megismerkedtem két sráccal meg egy csajjal ott, és mi négyen maradtunk a legtovább, aztán mindenki átjött hozzám a Kartácsból hajnali hatkor, és délután kettőig buliztunk nálam. Az új ismerőseimnek könyörögni kezdtem egy idő után, hogy vagy feküdjenek le, vagy bulizzanak tovább, de akkor én lefekszem, vagy menjenek haza, és ez is történt, egy lefeküdt, ketten meg hazamentek. Valahogy este hatra sikerült összeszednem magam, mert ki kellett takarítanom, ugyanis a Kinga beszervezett két svédet aznapra nekem, írtak egy sms-t, hogy mi a helyzet Sándor, akit tegnap ismertem  meg a Kartácsban, közben lement Karcsival a Borpatikába, én meg megígértem, hogy ha kitakarítottam, lemegyek utánuk. Nem írtunk vissza a svédeknek, mert Kinga bunkó volt, bár ő szerezte be őket a Hospitality.org csereprogramján keresztül, ami abból áll, hogy akik kirándulni akarnak más városokba és ott aludni, azoknak felajánlja valaki, hogy ingyen szállást ad. A Kinga le akarta már rázni őket, viszont egyszer csak kaputelefonoztak a házban, mondták, hogy sorry, és elkezdtek segíteni takarítani, egészen jó fejek voltak. Aztán a Borpatika bezárt, és a többiek a Libellába mentek. Én utánuk, de már fél egy volt, az is zárt. Végül lefektettem a svédeket az albérletembe, szerencsére csak két napra jöttek,  és lementünk gyrost enni. Sándor azt mondta, van otthon nála fű, menjünk át hozzá. Nekünk ez tetszett, a Karcsival átmentünk hozzá taxival, közben meg egy csomó mindenről beszélgettünk, például arról, hogy látott ufókat ő is, meg hogy hisz a számmisztikában. Én hetes vagyok, és hetes a számom, a Karcsi meg dupla nyolcas. Jó fej ez a Karcsi, egész este nagyon bírtam, nézett azokkal a gyönyörű kék szemeivel, és kiderült, hogy hisz az ufókban.

 

Január 7.

 

A Sándornál unalmas volt, a fű is szar volt, mert kiderült, valami saját termesztés, és eléggé sok volt belőle, aztán hazajöttünk hozzám. Valami gyönyörűt szeretkeztünk reggel, csodálatos volt vele, úgy érzem, kezdek szerelmes lenni. Tényleg sokat simogatott, meg csókolta a bőrömet is, a talpamat, én pedig arra koncentráltam végig, hogy mindig megmondjam, mit akarok, és ne csináljak magamnak rosszat, ne csináljak olyat, amit nem akarok. Amikor nem akartam még, hogy belém hatoljon, ezt megmondtam neki, és eléggé működött a dolog, húztuk, húztuk a dolgot, simogattuk egymást, csókolgatott jó sokat, meg a hátamat is simogatta, aztán belémhatolt, de többször is, legelőször reggel, hátulról, amíg feküdtem, az is nagyon jó volt, de akkor hamar elélvezett, viszont harmadszorra már én élveztem el többször is, gyönyörű volt. Aztán mennem kellett a pszichológusomhoz négyre. Mivel reggel 7-kor feküdtünk le, reálisnak tűnt 3-kor felkelni, gyorsan szeretkeztünk egy utolsót, mielőtt lelép, és együtt elindultunk. Nagyon rendes volt, elkísért majdnem a bejáratig. A pszichológusommal arról beszélgettünk, hogy miért vagyok idegbeteg, és miért üvöltözöm a Karcsival időnként ok nélkül. Tényleg, most jut eszembe, hogy a Kelemen a Flórián buliján szerelmet vallott, és a Fekete is könyörgött két órán keresztül nekem a Kartácsban, hogy aludjak vele.

 

A pszichológusommal tehát megbeszéltük, hogy legyek kevésbé paranoid, és utána eszembe jutott, hogy most Ködlámpa van, és célszerű elmennem rá, és el is mentem. A pszichológusom kissé csodálkozott, hogy kibékültem a Karcsival. Én azt mondtam neki, hogy szerintem néha nincs igazam, és olyat képzelek másokról, ami nem igaz, és hogy ez az Aranka miatt van, mert ő tényleg bántott. Később arról beszéltük, hogy már nem az van, ami gyerekkoromban, és igazán túljuthatnék rajta. A Karcsit néha elküldöm a picsába, pedig szegény semmit nem tett ellenem, csak az a baja, hogy nem tud olvasni a gondolataimban, és ettől kiakadok, mivel egy csomó feszültség összegyűl bennem, nem értem, miért nem ezt vagy azt csinálja, és akkor üvöltök vele, és minden kijön. Sokkal jobb, ha mindig megmondom, hogy mit akarok, és ez valószínűleg sikerülni fog, sikerülnie kell.

 

Január 8.

 

Ködlámpa után Hajókötél a változatosság kedvéért, levittem a svédeket, akik unalmasak voltak, megismerkedtem Kinga gyerekkori barátnőjével, kiderült, hogy mindenki ismer mindenkit. Az Arnold geci volt velem, azzal jött, hogy a Karcsi milyen cikket írt, én meg mondtam, hogy mindegy. Jó, nem mindegy, de azért egy rohadt geci volt, és hazafelé megbeszéltük, hogy azért élvezi ezt ennyire a Karcsi, mert ő döntheti el, kit aláz le a cikkében, vagy kit leplez le. A Kingáék erőszakoskodtak, hogy menjünk a Fészekbe, nem volt kedvem, átmentünk végül, és öt perc alatt leléptünk onnan, az Arnold végül kikísért a buszhoz, rendes volt, én meg hazajöttem.

Végig a Karcsira gondoltam, mennyire hiányzik, mennyire szeretem azokat a kék szemeit, aztán elkezdtem attól rettegni, hogy elhagy, és győzködtem magamat, hogy mennyire szeret. Rájöttem arra, jobb, ha úgy döntök, hazajövök egyedül a svédekhez, mert így legalább nem vagyok a Karcsival éjjel-nappal, hiányozni is tud, írtam is neki egy szép sms-t szerintem: „Szia drágám, nagyon hiányzik, hogy nem alszom veled, de hát ez van! Majd holnap, azaz ma talizunk. Sok csók és szépséges álmokat.”

Szerintem klassz sms, jó sokat szoktam gondolkozni az sms-eimen, és hallottam már róla, hogy van sms art, sms vers meg ilyenek, hogy ez is egy külön művészet. Arnold azt mondta, imádja az sms-eimet.

 

Január 9.

 

Tegnap egész nap aludtam és nem csináltam semmit. A Karcsi meglátogatott délután, szeretkezni akart velem. Én nem akartam, és ő elment, mert találkozott valami csávóval, aztán este tízkor visszajött, már akkor nagyon kívántam, és szeretkeztünk is. Jó volt, valami négy órán keresztül csókolgatta a testemet, én legalább ötször elmentem, de lehet, hogy tízszer, iszonyatosan jó volt. A baj csak az volt, hogy reggel, amikor felébredtünk, mindezt meg akarta ismételni, egyszerűen csak rámfeküdt, és csodálkozott, hogy nem tudja benyomni a farkát. Mondtam neki, azért, mert száraz vagyok, erre feküdt még rajtam, nyomkodta össze-vissza, végül benyomta, sikerült neki. Mondtam, én nem érzek semmit, váltsunk pózt, erre elkezdte hátulról. Kértem, dugja be az ujját, gondoltam, hátha attól felizgulok, de nem dugta be, hanem bedugta a farkát, és nekem egyre szarabb volt, de azért kicsit élvezni is kezdtem. Mondtam neki megint, hogy dugja be az ujját, erre ő azt mondta, megmossa a kezét, és kiment a fürdőszobába, de mire visszajött, kijelentette, nincs neki kedve már szeretkezni, Keljünk fel, mert mindjárt megy a vonat Zalába. Üvöltöttem vele, azt mondtam, nem akarom többé látni, mert csak meg akart dugni, és nem volt semmi előjáték, pedig az elején ötmilliószor elmondtam neki, hogy nekem kell az előjáték, és hogy nem megy így. Pont ezt gyűlölöm, amikor így basznak meg. Kissé meglepődött, és nem nagyon értette, mi a bajom, én meg egyre jobban gyűlöltem, azt éreztem, én is belé akarok hatolni, mert bárhogyan is vesszük, mégiscsak egy erőszakos aktus az egész, és hogy megkéselném, megölném, annyira gyűlölöm.

 

Iszonyatosan dühös voltam rá, hogy minden előjáték nélkül megbaszott, és utána meg abbahagyta. Ez szerintem nem függ össze az apakomplexusommal, hanem csak azzal függ össze, hogy egy szemét állat, és hogy pár nap után mindig elegem lesz belőle. Állandóan rám csimpaszkodik, mindig velem akar lenni, nem hagy élni, és nem hagyja, hogy csináljam a dolgaimat. Ezek után nagy nehezen rávettem, hogy takarítson ki. Ötször bocsánatot kért, hogy önző volt meg minden, meg hogy azt hitte, nekem jó lesz. Aztán beismerte, nem hitte el előtte, hogy nekem csak úgy jó, ha van előjáték, és akkor azt hittem, hogy leszedem a fejét.

És szerinted miért voltam száraz, te barom? Miért mondtam azt, hogy száraz vagyok? Nagyon fájt az egész, a kedvenc pezsgőspoharamat is összetörtem a konyhában, és üvöltöttem, és sírtam is, háromszor kirúgtam, aztán amikor úgy volt, hogy tényleg elmegy, mindig visszahívtam, nem is tudom, miért.

Pedig azt éreztem, hogy a legszívesebben megölném, és nem hittem el, hogy a szerelmem, akivel olyan csodálatos volt éjszaka, ekkora balfasz legyen, hogy meg akar baszni csak úgy, egy ütemben, és nem érdekli, hogy felizgultam-e, hogy élvezem-e, hanem azt gondolja, már úgyis jó lett a csajnak ma, akkor elég ennyi, hogy jó legyen neki. Pont azután csinálta velem ezt, amikor a legjobb volt vele, és négy órán keresztül szeretkezünk. Ezt annak tudtam be, hogy meg akart büntetni, amiért nekem jó volt, és azért akart megbaszni másnap csak úgy, minden előjáték nélkül.

 

Január 11.

 

A Karcsival lementünk Zalába, és mint azt előre tudtam, kurva szarul éreztem magam, és megint nyilvánvalóvá vált számomra, hogy meg kell szabadulnom tőle. Fogalmam sincs, miért nem tudom otthagyni ezt a gyereket, és minek jöttem vele össze. Elbasztam két napot, és nem csináltam semmit, csak egész nap őt baszogattam, de mindenért, amit persze nem vett komolyan, csak nevetett rajta. Majdnem felszálltam a vonatra, el is indultam a csomagjaimmal, hogy most hazamegyek, de útközben találkoztam vele, és ismét rábeszélt, hogy maradjak. Nem értem, miért vagyok vele még mindig, mikor megalázó vele lenni, minden egyes mondata, érintése, a gondolkodása is halálra idegesít. Az is, hogy lenéz engem vagy lenézi a nőket, és minden barátja előtt úgy kezel, mintha alacsonyabbrendű lény lennék. Gyűlölöm valójában, és ez a gyűlölet állandóan ég bennem, ha vele vagyok. Mégis itt vagyok vele, nem mentem el az öt órai vonattal, pedig összecsomagoltam mindenem. Azért nem, mert féltettem magam magányosan, vagy azért nem, mert azt gondolom, hogy kínoznom kell vele magam. Kínzom magamat ezzel a csávóval, azt a helyzetet teremtem újra, amikor az apámmal voltam. Szar helyzetben vagyok, és nem tudok belőle kimenekülni. A kétségbeesés lényegi eleme ennek a kapcsolatnak ezzel a buta, rangon aluli, primitív fiúval.

Megmondtam neki most, hogy holnap otthagyom, és amint Pestre érünk, soha többé nem akarom látni. Remélem, mindezt meg tudom majd tenni, és nem baszom el az életemet, az időmet és mindenemet megint.

 

Január 12.

 

Reggel megettük a maradék csirkét, felszálltunk együtt a vonatra, és ahogyan egyre közelebb értünk Budapesthez, úgy párolgott el a mérgem. Már kezdtem úgy érezni, hogy szeretem mégis a Karcsit, és hogy túljutottunk valahogy egy krízisen. Egyre közelebb éreztem magamhoz, bár reggel még sokat baszogattam, de a vonaton mellém bújt, és úgy tűnt, tényleg szeret, nem haragszik rám. Azt mondtam neki később, hogy szerintem a bezártságtól voltam olyan hülye, megbeszéltük, hogy hetente csak párszor találkozunk, meg hogy nem utazunk el olyan helyekre együtt, ahonnan nem tudok elmenekülni.

 

Aztán elmentünk hozzá, ölelgettük egymást, meg csókolóztunk, és jó volt minden. Aztán szeretkeztünk egy nagyot, tényleg jó volt vele, legalább ötször elélveztem. Utána még akartam vele szeretkezni, de a második már nem volt olyan jó, mint az első.

 

Január 14.

 

Kikönyörögtem a Karcsitól, merthogy itthon kellett lennem, hogy jöjjön át, és aludjon nálam, mert hiányzik, és olyan jó, ha összebújunk. Ezt meg is tette, de az Ottó közben felhívott, hogy itt van a környéken, és míg a Karcsi édesdeden aludt a másik szobában, kidumáltam az Ottóval a fél életemet, meg a pasiügyeimet. Aztán átmentünk a Kartácsba a Flóriánhoz, úgy, hogy a Karcsit otthon hagytam, bár én hívtam előtte át. De írtam neki egy lapot, hogy pár óra múlva visszajövök, mert azt hittem, alszik.

 

Január 15.

 

De kiderült, hogy a Karcsi nem aludt, hanem kihallgatott mindent, amit beszéltünk. A pasiügyeimet is a Feketével kapcsolatban, és kissé kiakadt azon (jogosan), hogy odahívom őt, és otthagyom. Pedig milyen jó is volt vele. Tényleg azt hittem, hogy az Ottó csak fél órára ugrik fel, de ebből öt óra lett a kartácsozással együtt. Szóval a Karcsi reggel nagy lelki beszédet nyomott le nekem mindenről. Hogy azért nem fekszem-e le a Feketével, mert szerelmes lennék bele, vagy miért. Én megnyugtattam, hogy az utolsó két esetben miatta nem feküdtem le vele, és hogy belé vagyok szerelmes, nem a Feketébe. Mindenesetre nagyon felelősségteljes színben tűnt fel előttem, olyannak, aki nagyon is szívén viseli a sorsom, és ez nekem nagyon fontos. Irtó jót szeretkeztem vele aztán hétfő reggel, három óra hosszat, és iszonyatosan jót, oldalról is, meg hátulról is, meg rá is ültem. Ismét később ért be az újságjához dolgozni, tíz helyett egyre, de azt mondta, nem baj. Közben az anyukája is felhívta, hogy hol van, és mikor megy már dolgozni.

Engem Léna hívott, mert megbeszéltük, hogy bemegyünk a városba szusizni, arra a helyre, ahol le lehet emelni bármennyi szusit jó sok pénzért, meg mindenféle japán szarságot tányérokon, vonulnak körbe-körbe a kis tányérkák, és le lehet emelni őket. Mindegyik kicsit máshogy van fűszerezve, meg más íze van, én végig egész nap aztán a szusi ízét éreztem.

 

Január 17.

 

A Karcsi reggel elment dolgozni, kivételesen beért tízre, és Arnold elkezdett sms-eket írogatni, hogy mindenképpen találkozni akar velem. Mondtam neki, jöjjön át a Borpatikába enni, de ő inkább azt szerette volna, ha én megyek át, és ő főz makarónit. De én nem nagyon tudtam felkelni, mert álmos voltam, és a fogam is fájt. Először azt mondtam neki a telefonba, hogy átmegyek, aztán egy óra múlva írtam neki egy smst, hogy jöjjön ő át, és fél órára rá meg is jelent. Én még aludtam, meg menstruáltam is, de azért beengedtem, holott nem volt hozzá kedvem. Egy darabig fürdőköpenyben beszélgettünk, aztán egy óra múlva nagy nehezen összeszedtem magam és felöltöztem. Végül beültünk a Borpatikába, és pont annyi pénzem volt, amennyiből egy menü kijött, amit elfeleztünk.

Győr felé persze nem értem el a négy órai buszt sem, csak az öt órait, szerencsére a Nagyapa kijött értem kocsival. Útközben vettünk egy szendvicset, annyira görcsölt a hasam, hogy úgy éreztem, majdnem belehalok. Iszonyatosan fájt, és a fájdalomcsillapító sem segített semmit, egész éjszaka lüktetett, jó sokáig vérzett és nagyon fájt.

 

Január 18.

 

Este 11-től hajnal kettőig nem tudtam aludni, végül bevettem megint az Algoflexet, bár megígértem a dokinak, hogy nem veszem be, mert állítólag kilyukadhat tőle a gyomrom. Mégsem tudtam aludni, szóval bevettem még egy altatót is a biztonság kedvéért. Az egész napból az volt a jó, hogy a Karcsival jót beszélgettem telefonon.

Este Pestre, pontosabban Budára visszamenet kijött elém, és az is eléggé jó volt. Utána szerelmeskedtünk éjszaka megint.

 

(Részlet Czapáry Veronika Anya kacag című regényéből, ami idén márciusban fog megjelenni a Jelenkor Kiadónál.)

 

Czapáry Veronika

 



 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások száma: 0Hozzászolni csak bejelentkezés után lehet. Összes hozzászólás megtekintése 
<
3H építésziroda   3LHD   A4 Studio   A4 Stúdió   Agora   Alena Sramkova   Andrea Deplazes   Andrija Rusan   Andrzej Stasiuk   András   BAHCS   BME   BME Sportközpont   Badacsonytomaj   Baglyas Erika   Bagossy Levente   Bak   Balatonakarattya   Balatonlelle   Balf   Balázs Mihály   Baróthy Anna   Baumhorn Lipót   Bazsányi Sándor   Benczúr László   Benedek Anna   Benedek Zsanett   Berlin   Betűrés   Bevk Perovic   Bojár Iván András   Bord Studio   Budapest   Budaörs   Bujnovszky Tamás   Bulcsu Tamás   Bunker   Báger   Békéscsaba   Celldömölk   Cerklje   Collegium Hungaricum   CommON,   Csaba   Csaba László   Családi ház   Csaplár Vilmos   Cseh András   Cseh építészet   Csehorszáh   Cserépváralja   Csillag Katalin   Cságoly Ferenc   Csánk Elemér   Czigány Tamás   Czigány Tamás,   Czita   Cézanne   Davide Macullo   Dobai János   Domus Áruház   Dubniczay-palota   Dévényi Márton   Dévényi Tamás   EKF   Ekler Dezső   Ellenlábas   Enota   Erdély   Erik,   Etyek   FUGA   Fehérváry Jákó   Ferencz Marcell   Fialovszky Tamás   Fiume   Fortvingler Éva   FunTheory   Földes Dalma   Földes és Társai Építésziroda   Galéria,   Gelse   Gereben Gábor   Gunther Zsolt   Guttmann Szabolcs   György Péter   Gyürki-Kiss Pál   Gödör   H-ház   Hajnal Zsolt   Hajós Alfréd   Hartmann Gergely   Hegedűs Péter   Helmle   Hetedik Műterem   Hofer Miklós   Horvátország   Hungária fürdő   Hévíz,   Hódmezővásárhely   Izola   JAK   JAK,   Jan Stempel   Janáky György   Janáky István   Jiri Smolik   John Pawson   Jánossy György   Kalmár László   Kalmár,   Karácsony Tamás   Katarzyna Majak   Keller Ferenc   Kemenes Vulkánpark   Kemény István   Kendi Imre   Kendik Géza   Kern Orsolya   Kettős vakolás   Kis Péter   Kisfakos   Klobusovszki Péter   Kollektív Műterem   Komárom   Konok Tamás   Kovács Dániel   Kovács Zoltán   Kozma Lajos   Kranj   Krasnja   Kruppa Gábor   Kuruc-domb   Kétvölgy   Lakos Dániel   Lakástrend   Latinovits Zoltán   Ljubljana   Luppa-sziget   Láng Zsolt   Lázár Antal   Lénárd Anna   M. Miltényi Miklós   MCXVI Építészműterem   Madeinhungary   Magyari Éva   Magyarország   Majkpuszta   Makovecz Imre   Maribor   Marosvásárhely   Martinkó József   Maurizio Bradaschia   Messer   Mezei László   Millenáris Velodrom   Molnár Csaba   Molnár Péter   Monostori Erőd   Moravánszky Ákos   Mátrai   Mészáros Erzsébet   Múzeum   Műegyetem   Nagy Bálint   Nagy Csaba   Nagy Márta   Nagy Péter   Nyitott Műhely   Németh Pál   Németország   Ofis   Ofis Arhitekti   Ofis arhitekti   Orsós László Jakab   Pannonhalma   Papp Róbert   Pasaréti út   Pazár Béla   Perbál,   Peter Schweger   Petri György   Piarista Központ   Pilisszentlászló   Podčetrtek   Porticus   Preisich Gábor   Preisich Katalin   Projekzil Architekti   Prága   Pápa   Pásztor Erika Katalina   Pázmándi Margit   Pécs   Pécs,   Reimholz Péter   Roeleveld-Sikkes   Román Építész Kamara   Rychtařík Zdenek   Rákos-patak   Sagra   Sajtos Gábor   Serban Tiganas   Shoppingroof   Siófok   Solymosi Bálint   Somló   Sopronbánfalva   Sou Fujimoto   Stara Fuzina   Szandaszőlős   Szeged   Szigliget   Szilágyi Klára   Szlovénia   Szojka Mariann Tünde   Számalk   Szécsi Noémi   Sárai Róbert   Sásd   Sóskút   Tamás Zsuzsa   Tamási iskola   Tardos Tibor   Tarnóczky Tamás   Tihanyi Bencés Apátság   Turányi Gábor   Törökbálint   Tövissi Zsolt   Tüzér utca   U. Nagy Gábor   Valkai CSaba   Valkai Csaba   Valkonya,   Varga Mátyás   Vendvidék   Veszprém   Vincent van Gogh   Vincze László   Virág   Virág Csaba   Vizdák Janka   Vysehrad atalier   Várkert Bazár   Várszegi Asztrik   Vékony Péter   WAMP   Wesselényi Garay Andor   Wesselényi-Garay Andor   Zeke Gyula   Zombor Gábor   Zsolnay Kulturális Negyed   Zsuffa   Zsuffa Zsolt   abc   alkotóhét   archív   bevk perović arhitekti   biennále   bme   boldogság   borászat   bölcsőde   bútor   dokumentumfilm   duna   egészség   előzetes   eozinmáz   esszé   faluház   felújítás   fürdő   graffiti   gázgyár   gólyabál   hotel   híd   interjú   iskola   kamalduli remeteség   kereskedelmi épület   kert   kertváros   kilátó   kiállítás   kolostor   kápolna   képkocka   kórház   könyvtár   közösség   leadásfutás   lépcső   mozi   munkacsoport.net   múzeum   művészettörténet   művészpiac   nyaraló   promo   propeller z   párbaj   spenótház   sportcsarnok   sportlétesítmény   stadion   stockholm   street art   szociális épület   szálloda   szélmalom   templom   tettye   tt1   társasház   uszoda   van Gogh   vasas vívócsarnok   város   városarculat   városháza   vívócsarnok   wellness   weninger borászat   xpozíció   zarándokház   zene   zongora   Árvai András   Árvai AndrásFUGA   ÉL-csarnok   Építész Stúdió   Építészet és kritika és írás   Óbudai Gázgyár Villamos Központ   Újmassa   Újpalota   építészkar   épületfotó   és   óvoda   üvegvisszaváltó   Őskohó   3H építésziroda   3LHD   A4 Studio   A4 Stúdió   Agora   Alena Sramkova   Andrea Deplazes   Andrija Rusan   Andrzej Stasiuk   András   BAHCS   BME   BME Sportközpont   Badacsonytomaj   Baglyas Erika   Bagossy Levente   Bak   Balatonakarattya   Balatonlelle   Balf   Balázs Mihály   Baróthy Anna   Baumhorn Lipót   Bazsányi Sándor   Benczúr László   Benedek Anna   Benedek Zsanett   Berlin   Betűrés   Bevk Perovic   Bojár Iván András   Bord Studio   Budapest   Budaörs   Bujnovszky Tamás   Bulcsu Tamás   Bunker   Báger   Békéscsaba   Celldömölk   Cerklje   Collegium Hungaricum   CommON,   Csaba   Csaba László   Családi ház   Csaplár Vilmos   Cseh András   Cseh építészet   Csehorszáh   Cserépváralja   Csillag Katalin   Cságoly Ferenc   Csánk Elemér   Czigány Tamás   Czigány Tamás,   Czita   Cézanne   Davide Macullo   Dobai János   Domus Áruház   Dubniczay-palota   Dévényi Márton   Dévényi Tamás   EKF   Ekler Dezső   Ellenlábas   Enota   Erdély   Erik,   Etyek   FUGA   Fehérváry Jákó   Ferencz Marcell   Fialovszky Tamás   Fiume   Fortvingler Éva   FunTheory   Földes Dalma   Földes és Társai Építésziroda   Galéria,   Gelse   Gereben Gábor   Gunther Zsolt   Guttmann Szabolcs   György Péter   Gyürki-Kiss Pál   Gödör   H-ház   Hajnal Zsolt   Hajós Alfréd   Hartmann Gergely   Hegedűs Péter   Helmle   Hetedik Műterem   Hofer Miklós   Horvátország   Hungária fürdő   Hévíz,   Hódmezővásárhely   Izola   JAK   JAK,   Jan Stempel   Janáky György   Janáky István   Jiri Smolik   John Pawson   Jánossy György   Kalmár László   Kalmár,   Karácsony Tamás   Katarzyna Majak   Keller Ferenc   Kemenes Vulkánpark   Kemény István   Kendi Imre   Kendik Géza   Kern Orsolya   Kettős vakolás   Kis Péter   Kisfakos   Klobusovszki Péter   Kollektív Műterem   Komárom   Konok Tamás   Kovács Dániel   Kovács Zoltán   Kozma Lajos   Kranj   Krasnja   Kruppa Gábor   Kuruc-domb   Kétvölgy   Lakos Dániel   Lakástrend   Latinovits Zoltán   Ljubljana   Luppa-sziget   Láng Zsolt   Lázár Antal   Lénárd Anna   M. Miltényi Miklós   MCXVI Építészműterem   Madeinhungary   Magyari Éva   Magyarország   Majkpuszta   Makovecz Imre   Maribor   Marosvásárhely   Martinkó József   Maurizio Bradaschia   Messer   Mezei László   Millenáris Velodrom   Molnár Csaba   Molnár Péter   Monostori Erőd   Moravánszky Ákos   Mátrai   Mészáros Erzsébet   Múzeum   Műegyetem   Nagy Bálint   Nagy Csaba   Nagy Márta   Nagy Péter   Nyitott Műhely   Németh Pál   Németország   Ofis   Ofis Arhitekti   Ofis arhitekti   Orsós László Jakab   Pannonhalma   Papp Róbert   Pasaréti út   Pazár Béla   Perbál,   Peter Schweger   Petri György   Piarista Központ   Pilisszentlászló   Podčetrtek   Porticus   Preisich Gábor   Preisich Katalin   Projekzil Architekti   Prága   Pápa   Pásztor Erika Katalina   Pázmándi Margit   Pécs   Pécs,   Reimholz Péter   Roeleveld-Sikkes   Román Építész Kamara   Rychtařík Zdenek   Rákos-patak   Sagra   Sajtos Gábor   Serban Tiganas   Shoppingroof   Siófok   Solymosi Bálint   Somló   Sopronbánfalva   Sou Fujimoto   Stara Fuzina   Szandaszőlős   Szeged   Szigliget   Szilágyi Klára   Szlovénia   Szojka Mariann Tünde   Számalk   Szécsi Noémi   Sárai Róbert   Sásd   Sóskút   Tamás Zsuzsa   Tamási iskola   Tardos Tibor   Tarnóczky Tamás   Tihanyi Bencés Apátság   Turányi Gábor   Törökbálint   Tövissi Zsolt   Tüzér utca   U. Nagy Gábor   Valkai CSaba   Valkai Csaba   Valkonya,   Varga Mátyás   Vendvidék   Veszprém   Vincent van Gogh   Vincze László   Virág   Virág Csaba   Vizdák Janka   Vysehrad atalier   Várkert Bazár   Várszegi Asztrik   Vékony Péter   WAMP   Wesselényi Garay Andor   Wesselényi-Garay Andor   Zeke Gyula   Zombor Gábor   Zsolnay Kulturális Negyed   Zsuffa   Zsuffa Zsolt   abc   alkotóhét   archív   bevk perović arhitekti   biennále   bme   boldogság   borászat   bölcsőde   bútor   dokumentumfilm   duna   egészség   előzetes   eozinmáz   esszé   faluház   felújítás   fürdő   graffiti   gázgyár   gólyabál   hotel   híd   interjú   iskola   kamalduli remeteség   kereskedelmi épület   kert   kertváros   kilátó   kiállítás   kolostor   kápolna   képkocka   kórház   könyvtár   közösség   leadásfutás   lépcső   mozi   munkacsoport.net   múzeum   művészettörténet   művészpiac   nyaraló   promo   propeller z   párbaj   spenótház   sportcsarnok   sportlétesítmény   stadion   stockholm   street art   szociális épület   szálloda   szélmalom   templom   tettye   tt1   társasház   uszoda   van Gogh   vasas vívócsarnok   város   városarculat   városháza   vívócsarnok   wellness   weninger borászat   xpozíció   zarándokház   zene   zongora   Árvai András   Árvai AndrásFUGA   ÉL-csarnok   Építész Stúdió   Építészet és kritika és írás   Óbudai Gázgyár Villamos Központ   Újmassa   Újpalota   építészkar   épületfotó   és   óvoda   üvegvisszaváltó   Őskohó  
>
A magyar pavilon - admin
Társasház, Kranj - admin
Látható következmények - 6B.hu
Hatás, kölcsönhatás - interjú Klein Rudolffal (2.) - admin
Ljubljanai Városi Múzeum - 6B.hu
Irodaház, Medve utca - admin