Balatonfüred

Negyedszázad előtt még nem volt Siófok, nem volt Kenese, Almádi, Alsóörs, Fülöp, Badacsony, Balatonföldvár, Boglár, Fonyód. Mind e gyönyörű fürdőhelyek sivatag partok voltak, s idegen közönséget nem ismertek.

 

Egy-két úriember szegényes deszkaviskóban ugyan mindenütt fürdött, s négy-öt vasárnapon a közeli falvak lakossága oda vonult kocsikon egyszer megfürödni: de aztán ebből állott az egész.

 

Holt tenger volt a Balaton, s még zarándokok se látogatták. Csak Balatonfüred állott és Keszthely, s kissé távolabb a Hévíz. Ez se régóta.

 

Hej, Balatonfüred – de sok szép dal zengett, de sok sarkantyú pengett, de sok legényszív felpezsdült, de sok leányszív megrendült, de sok szép asszony lett még egyszer és még egyszer és még egyszer szerelmes asszony tebenned!

 

Kicsiny voltál, öt-hat házból álltál, meleg voltál valamikor. Az égből, a vízből, a forró szívekből egyaránt omlott rád a napsugár és a vér melege és a jókedv villogása. Visszatérnek-e régi napjaid valaha?

 

Igaz, hogy a régi fürdő más volt, mint a mostani. De a régi egészség is más volt, mint a mostani.

 

Először is annyi alávaló betegségről sejtelme se volt az embernek, amennyiről most még a számtiszt is értekezést tart kartársai előtt. A mindenféle hisztériákról s a férfi és női idegbajokról még a tudós férfiak se beszéltek, s ma már a társalgónők és komornák is szakszerűen elmélkednek. A sok cukorkór, Bazedov-kór, vesekór, epekőkór, gyomorhurut, vérszegénység hírből se volt ismeretes, s aki igazán beteg volt: az otthon maradt, herbateát ivott, s az isten nyomorékjai nem jöttek össze egy csomóba, hogy egymás láttán kétségbeessenek.

 

Régen a fürdőket csak a sánták, bénák, csúzosak és köszvényesek keresték föl. Beteg asszony éppen nem ment fürdőre. Csak a meddő menyecskék mentek oda, s azoknak mindig használt. És csak a viruló hajadonok keresték föl vidám mamáikkal, kik az édes múlt emlékeit még egyszer átélték, újra átérezték. S a hajadonoknak is használt. Aki balatonfüredi fürdőn, badacsonyi és somlyai szüreten meg nem találta szíve mását: hiába ment az aztán a lorettói vagy az öreg máriacelli szűzanyához.

 

Betegnek igenis kell a fürdő. Hasznos is. Különösen hasznos a légváltozás, a házi gondok otthonhagyása s az új ismerkedés. Tudom én ezt. Legyenek hát fürdők betegek számára. S ha sok a beteg és sok a betegség: annál több legyen a jó fürdő, okos orvosok és nemes emberbarátok szerető gondjai s szigorú szabályai alatt.

 

Okos orvos?

 

Jöjjünk csak tisztába ezzel a kérdéssel.

 

Van okos és jó orvos elég. Aki a tudománynak, emberszeretetnek és gyakorlati tapasztalatnak teljességét szerezte meg agya és szíve számára s a test és lélek szenvedéseinek enyhítésére. De az ilyen orvost nem a fürdőorvosok közt kell keresni.

 

Ha a fürdőorvos állandóan helyén marad, s jól ismert közönségét el nem hagyja, és se télen, se nyáron más vidékre nem költözik: akkor helyet foglalhat a jó orvosok díszes seregében.

 

De aki csak nyári orvos, vagy aki csak téli orvos, vagy aki nyáron északi orvos, télen pedig déli orvos, attól mentsen meg az isten és a rendőr minden beteg embert. Mert az nem egyéb, mint csavargó orvos, aki óvatosan kerüli azt, hogy aki egyszer betegje volt, az őt ismét föltalálja, megismerje.

 

A csavargó orvos, aki fürdőről fürdőre jár, olyan, mint a patkányirtó. A hókuszpókuszt megcsinálja, a busás pénzt felveszi érte, s amint odébbáll: megint csak annyi a patkány, amennyi előbb volt. Igazi orvosnak az a feladata, hogy ő betegjeit s őt betegjei tökéletesen megismerjék, és egymásban megbízzanak. Minden betegségnek megvan a maga különössége, amelyre az orvosnak ügyelnie kell. De miként ügyelhet a csavargó orvos olyan betegnél, akit azelőtt sohase látott, s akit, hogy újra lásson: arra semmit se ad?

 

Az erkölcsi felelősségtől való irtózás, a munka nélküli pénzkeresés, a könnyelmű időtékozlás vágya szüli a fürdőorvosokat, a nyári orvosokat, az évszaki orvosokat. Veszedelmes kinövései ezek a tudományos pályának.

 

A légváltozás, a házi gondtól menekülés s az étrend megtartása vagy kisegít a betegségből, vagy enyhíti azt. Ez vidámabb kedélyre bírja a fürdővendéget. S a vidámabb kedély szívesebben fizet.

 

Ezt a helyzetet zsákmányolják ki a csavargó fürdőorvosok. S a fürdővendég is azt hiszi, hogy divat és jó ízlés dolga, ha már fürdőn van, valamely orvossal tanácskozni, vagy ha nem teszi is, valamelyik orvost fizetni. S igen sok többet ád a fürdőorvosnak, mint buzgó rendes orvosának. Hadd lássa a világ, hogy ő a borravalóval nem fösvénykedik.

 

Bizony kell lenni fürdőnek a betegek számára is. De miért ne lenne fürdő az egészséges emberek számára? Ha üdülni kell a kimerült idegnek: vajon nem kell-e üdülni az elfásult kedélynek is?

 

Hogyan töltötte hajdan napjait a nemesember? Mert más emberrel ugyan nem törődött a világ, csak a nemesemberrel. Az ő számára készült minden az ég alatt és a föld színén, az államban és a társadalomban és mindenütt. Övé volt a természet minden szépsége. A hegyek, a völgyek, az erdők, a ligetek, a tavak, erek, kútfejek, folyóvizek érte éltek, neki ragyogtak, neki voltak gyönyörűségére. Minden vad, minden madár, minden hal az övé volt. Minden emberi jog abból állott: születni, élni, meghalni. De a nemesember joga más volt még a születésben, még az életben, még a halálban is.

 

Ha kereskedőnek, iparosnak, zsidónak, görögnek, cigánynak fia vagy lánya született: nos hát egy nyavalyás lélekkel több a földön. Vagy fiú, vagy lány – mindegy. Anyakönyvbe bevezették, vagy be se vezették: azzal se törődtek sokat. Statisztika nem volt, a lelkek összeírásának ostoba munkájával nem vesződtek a hivatalbeli emberek. Fejadót nem ismert a nemes vármegye. A népösszeírást pedig bolondságnak tartotta. Mert úgy gondolkodott: akár összeírják az embereket, akár nem: azzal se többen, se kevesebben, se jobbak, se rosszabbak nem lesznek az emberek. Házat, telket, igás barmot igenis össze kell írni – egy vagy más okból arra szükség lehet, de az embert számba venni: ostobaság. Nem falka, nem nyáj, nem gulya, nem ménes, nem csürhe* az ember, hogy rovásra vegyék, számon kísérjék, számadóra bízzák. Nem hajtják azt a vásárra, s nem kell az embernél a dögbőrrel beszámolni. Az egyik meghal, a másik megszületik: virág a kertben, szálfa az erdőn, nád a bozótban, laboda* útszélen, gyerek a falun: ki számlálgatná azokat?

 

De ha nemesembernek gyereke születik: az már egészen más.

 

A nemesfiú, ha már megszületett, más egyéb is volt, nemcsak sivalkodó poronty.

 

Születésével már „mag”-jává lett a családnak. A leány sohase volt „mag”, csak a fiú. Ha tíz lány volt is egy családban, de egy fiú se, azért a családfő, ha elhalt, magtalanul halt el. S az a család, vagy legalább az az ága attól kezdve „magvaszakadt” ág lett. Ezen nem segített senki. Legföljebb ha egy leány volt, nagy jószág volt, híres család volt: akkor a király és a vármegye fiúsíthatta a lányt is, s vele fennmaradhatott a hét magyar nemzetségnek ez az ága, s kikerülte a család a magvaszakadást.

 

Mert a nemesség oly nagy hatalom volt, hogy az még a lányból is csinálhatott fiút.

 

De amikor a nemesfiú megszületett: az már abban a pillanatban nemcsak csecsemő, nemcsak „mag” volt, hanem egyúttal „örökös” is.

 

Nagy szó volt ez. Az örökös! Kivált, ha nem egy fiú, hanem több fiú született. Egyiké lesz az apai örökség, másiké az anyai. Az egyik örököl majd Veszprém megyében, a másik Tolnában vagy Somogyban. Az egyik kapja az alföldi, a másik a felföldi birtokot. A birtokokat pedig szerzéssel, cserével, kiváltással vagy egyébként egyenlő értékűvé kell tenni. Ha sok a fiú: pap is legyen, katona is legyen, tisztviselő is legyen valamelyik. De melyik? Majd meglássuk! Annyi bizonyos, hogy az okos, fürge, erőszakos vagy kegyetlen hajlamú gyereknek a másik vármegyébe kell házasodni, hogy a családot ott gyökereztesse meg, ott terjessze. Ha ostoba s tanulni nem akar: pap legyen belőle. Ha korhely és rakoncátlan: jó lesz katonának. Ha bőbeszédű s szeret vadászni és verekedni: jó lesz főbírónak, alispánnak.

 

A nemesembert aztán számba vették. Arról készítettek összeírást, s abba belevették az egyhónapos csecsemőt is. Mert a nemesember volt az alkotmány, a voks, a tisztviselő, a vármegye, a mag, az örökös és a nemzet.

 

Ő volt az alfa és az ómega. Ha Mózes összeírta a zsidókat, Homér a helléneket: nosza összeírta a vármegye a nemeseket. Hiszen mi egy zsidó vagy egy görög a magyar nemes mellett?

 

De még a lány se csupán lányszámba jött, ha nemeslány volt.

 

Haj, a mamák okvetlenül szükségesnek tartották, hogy lányuk legyen, s nem is nyugodtak addig, akármibe került, míg lányuk nem született annyi, amennyi csak kellett.

 

Mihelyt lány: mindjárt szép. Mihelyt nemeslány: mindjárt kívánatos. Mihelyt gazdag lány: mindjárt ragyogó. De a lányért mégse szabad az ősi vagyont megbontani. Férjemuramnak tehát dolgozni kell, szerezni kell, otthon kell maradni, követválasztásra és tisztújításra keveset szabad költeni, hogy a lánynak, ha férjhez megy, legyen mit aprítani férje tejes csészéjébe.

 

S mégsem csupán ezért szerette a mama, hogy lánya legyen.

 

Hanem azért, hogy legyen kivel elmenni fürdőbe és táncvigalomba, a székvárosba és az ország fővárosába. Hogy újra ott legyen s gyakran ott legyen, ahol leányálmait álmodta egykor, s édes visszaemlékezésben újra átélje szűz-hajadon korának s menyasszonyörömeinek édes, titkos izgalmait. Oh, az az imádás, mely a lányt körülrajongja, a korral elmúlik. De az asszonylélek látni akarja ezt leányában, s büszke arra s boldog abban, hogy lányát is az az imádás rajongja körül. És odavetődik egyik-másik a régi imádók közül is. Agg férfiak, ország jelesei, társadalom előkelői, s egy meghajlással, egy kézszorítással, egy forró kézcsókkal, egy rég elfeledt hamis jelszóval fölidézik az ifjúkor örömeit.

 

Húzza a cigány, szól a zene, járja bomlottan a fiatalság, nézi a mama, nézi az agg egykori imádó.

 

– Hej, asszonyom, mikor ön még Vilma volt, s mikor én még fenegyerek voltam!

 

Egy szemvillanás, egy mosoly, egy könny a felelet.

 

– Hátha amit mi eltévesztettünk: gyermekeinknek sikerülne!

 

Ezért kell hogy lánya legyen a nemesanyának.

 

Hajdan nem volt kaszinó, nem volt újság, nem volt vasút. Otthon kellett lenni a családi körben, a gazdaságban, a pap, tanító, jegyző társaságában, a cselédek és jobbágyok közt. Megyegyűlés, tisztújítás, követválasztás, országgyűlés ritkán. Ahol többen laktak nemesek együtt: ott még csak jól ment a lélek dolga. Névnap, születésnap, sátoros ünnep, szüret, disznótor, eljegyzés, lakodalom, keresztelő összehozta az embereket. Hát azon kívül?

 

Vége az aratásnak, kezdődik a nyomtatás és cséplés, van egyhónapi üres idő. Készülj, asszony, fogj be, Miska, megyünk Balatonfüredre.

 

Nem volt náluk semmi betegség, csak a kedély volt kissé kiszáradva. Sok jó barát, sok szép asszony, sok ifjúkori ismerős, sok országos férfi ott mulat egy csoportban. Hamvadó szív újra lángra lobban, száradt kedélyt vidámság harmatja felüdíti; múltnak emlékei, hazafi remények ott röpködnek a lelkek előtt, mint lepkék a virágos kertben.

 

Húzza a cigány minden este, minden délben, minden hajnalon. A németet is össze lehet szidni, kegyetlenül. Abban is meg lehet állapodni, kik a legnagyobb hazafiak s kik az igaz költők. A pecsovicsokról is ki lehet sütni, mikor és mily áron vette meg őket a bécsi udvar.

 

Az osztrák fürdőket beteg emberek alkották meg, a magyar fürdőket: Bártfát, Parádot, Balatonfüredet egészséges emberek. Paraszt a búcsún és a vásáron, nemesember a fürdőn csinál magának jó napot.

 

S miért ne csinálhatna még ma is?

 

Öt házból állott valamikor Balatonfüred. A tihanyi barátok vendéglője, a szentgyörgyi Horváth-ház, a pápai Eszterházyak hajléka, a fürdőház és a kápolna. De ólak nagy számban lovak és kocsik számára. Az ment oda, akinek lova volt. Akinek lova nem volt: mit keressen az urak között? A nagy bajuszú Ladi, a tihanyi barátok füredi kovácsa még azt az uraságot is lenézte, akinek a lova lábán kopott volt a patkó.

 

– Hány hold földje van az uradnak, ecsém? – kérdé egykor nagy hetykén, még 1848 előtt Magyari Kossa Sámuel kocsisától.

 

– Van annak vagy tízezer hold földje Tolnában, Somogyban, Komáromban, Veszprémben és a Tiszán túl.

 

– Mégis csak félig úr az a te urad, ecsém, aki ha patkót lát az országúton, leszáll érte, s bedobja a saroglyába!

 

Biz az úgy volt, a kocsis se tagadhatta. S nagy bajuszú Ladi egyet sodorintott araszos bajuszán, s ezzel el volt intézve az uraság kérdése.

 

A fürdők alkotmánya bizony jobb most, mint volt hajdanában. De a fürdőélet mégiscsak szebb volt öregapáink idejében.

 

Ma már Balatonfüred nem öt házból, hanem ötven kastélyból és villából áll, s közeli környezetében másik ötven egyszerűbb nyárilak fehérlik a verőfényben. Gőzösök szeldelik a nagy tó szürke vizét, s vitorlás hajók szárnyai libegnek szanaszét a látóhatár szélein. És mégis, Balatonfüred messze-messze elmaradt az osztrák fürdőktől, melyek közül pedig néhánynak helyén ötven év előtt még a mókusok futkároztak a fák oldalán, holott Balatonfüred már száz év előtt is találkozóhelye volt Dunántúl nagy családainak.

 

S magyarok tették naggyá az osztrákok fürdőit!

 

Miért van ez így? Hogy történhetett ez?

 

 

Eötvös Károly

 

 

Részlet. A teljes szöveg itt olvasható.

 

 

 

 

Eötvös Károlyról a Wikipédián.

 

 

 

 

 


 

 

Hozzászólások száma: 0Hozzászolni csak bejelentkezés után lehet. Összes hozzászólás megtekintése 
<
3H építésziroda   3LHD   A4 Studio   A4 Stúdió   Agora   Alena Sramkova   Andrea Deplazes   Andrija Rusan   Andrzej Stasiuk   András   BAHCS   BME   BME Sportközpont   Badacsonytomaj   Baglyas Erika   Bagossy Levente   Bak   Balatonakarattya   Balatonlelle   Balf   Balázs Mihály   Baróthy Anna   Baumhorn Lipót   Bazsányi Sándor   Benczúr László   Benedek Anna   Benedek Zsanett   Berlin   Betűrés   Bevk Perovic   Bojár Iván András   Bord Studio   Budapest   Budaörs   Bujnovszky Tamás   Bulcsu Tamás   Bunker   Báger   Békéscsaba   Celldömölk   Cerklje   Collegium Hungaricum   CommON,   Csaba   Csaba László   Családi ház   Csaplár Vilmos   Cseh András   Cseh építészet   Csehorszáh   Cserépváralja   Csillag Katalin   Cságoly Ferenc   Csánk Elemér   Czigány Tamás   Czigány Tamás,   Czita   Cézanne   Davide Macullo   Dobai János   Domus Áruház   Dubniczay-palota   Dévényi Márton   Dévényi Tamás   EKF   Ekler Dezső   Ellenlábas   Enota   Erdély   Erik,   Etyek   FUGA   Fehérváry Jákó   Ferencz Marcell   Fialovszky Tamás   Fiume   Fortvingler Éva   FunTheory   Földes Dalma   Földes és Társai Építésziroda   Galéria,   Gelse   Gereben Gábor   Gunther Zsolt   Guttmann Szabolcs   György Péter   Gyürki-Kiss Pál   Gödör   H-ház   Hajnal Zsolt   Hajós Alfréd   Hartmann Gergely   Hegedűs Péter   Helmle   Hetedik Műterem   Hofer Miklós   Horvátország   Hungária fürdő   Hévíz,   Hódmezővásárhely   Izola   JAK   JAK,   Jan Stempel   Janáky György   Janáky István   Jiri Smolik   John Pawson   Jánossy György   Kalmár László   Kalmár,   Karácsony Tamás   Katarzyna Majak   Keller Ferenc   Kemenes Vulkánpark   Kemény István   Kendi Imre   Kendik Géza   Kern Orsolya   Kettős vakolás   Kis Péter   Kisfakos   Klobusovszki Péter   Kollektív Műterem   Komárom   Konok Tamás   Kovács Dániel   Kovács Zoltán   Kozma Lajos   Kranj   Krasnja   Kruppa Gábor   Kuruc-domb   Kétvölgy   Lakos Dániel   Lakástrend   Latinovits Zoltán   Ljubljana   Luppa-sziget   Láng Zsolt   Lázár Antal   Lénárd Anna   M. Miltényi Miklós   MCXVI Építészműterem   Madeinhungary   Magyari Éva   Magyarország   Majkpuszta   Makovecz Imre   Maribor   Marosvásárhely   Martinkó József   Maurizio Bradaschia   Messer   Mezei László   Millenáris Velodrom   Molnár Csaba   Molnár Péter   Monostori Erőd   Moravánszky Ákos   Mátrai   Mészáros Erzsébet   Múzeum   Műegyetem   Nagy Bálint   Nagy Csaba   Nagy Márta   Nagy Péter   Nyitott Műhely   Németh Pál   Németország   Ofis   Ofis Arhitekti   Ofis arhitekti   Orsós László Jakab   Pannonhalma   Papp Róbert   Pasaréti út   Pazár Béla   Perbál,   Peter Schweger   Petri György   Piarista Központ   Pilisszentlászló   Podčetrtek   Porticus   Preisich Gábor   Preisich Katalin   Projekzil Architekti   Prága   Pápa   Pásztor Erika Katalina   Pázmándi Margit   Pécs   Pécs,   Reimholz Péter   Roeleveld-Sikkes   Román Építész Kamara   Rychtařík Zdenek   Rákos-patak   Sagra   Sajtos Gábor   Serban Tiganas   Shoppingroof   Siófok   Solymosi Bálint   Somló   Sopronbánfalva   Sou Fujimoto   Stara Fuzina   Szandaszőlős   Szeged   Szigliget   Szilágyi Klára   Szlovénia   Szojka Mariann Tünde   Számalk   Szécsi Noémi   Sárai Róbert   Sásd   Sóskút   Tamás Zsuzsa   Tamási iskola   Tardos Tibor   Tarnóczky Tamás   Tihanyi Bencés Apátság   Turányi Gábor   Törökbálint   Tövissi Zsolt   Tüzér utca   U. Nagy Gábor   Valkai CSaba   Valkai Csaba   Valkonya,   Varga Mátyás   Vendvidék   Veszprém   Vincent van Gogh   Vincze László   Virág   Virág Csaba   Vizdák Janka   Vysehrad atalier   Várkert Bazár   Várszegi Asztrik   Vékony Péter   WAMP   Wesselényi Garay Andor   Wesselényi-Garay Andor   Zeke Gyula   Zombor Gábor   Zsolnay Kulturális Negyed   Zsuffa   Zsuffa Zsolt   abc   alkotóhét   archív   bevk perović arhitekti   biennále   bme   boldogság   borászat   bölcsőde   bútor   dokumentumfilm   duna   egészség   előzetes   eozinmáz   esszé   faluház   felújítás   fürdő   graffiti   gázgyár   gólyabál   hotel   híd   interjú   iskola   kamalduli remeteség   kereskedelmi épület   kert   kertváros   kilátó   kiállítás   kolostor   kápolna   képkocka   kórház   könyvtár   közösség   leadásfutás   lépcső   mozi   munkacsoport.net   múzeum   művészettörténet   művészpiac   nyaraló   promo   propeller z   párbaj   spenótház   sportcsarnok   sportlétesítmény   stadion   stockholm   street art   szociális épület   szálloda   szélmalom   templom   tettye   tt1   társasház   uszoda   van Gogh   vasas vívócsarnok   város   városarculat   városháza   vívócsarnok   wellness   weninger borászat   xpozíció   zarándokház   zene   zongora   Árvai András   Árvai AndrásFUGA   ÉL-csarnok   Építész Stúdió   Építészet és kritika és írás   Óbudai Gázgyár Villamos Központ   Újmassa   Újpalota   építészkar   épületfotó   és   óvoda   üvegvisszaváltó   Őskohó   3H építésziroda   3LHD   A4 Studio   A4 Stúdió   Agora   Alena Sramkova   Andrea Deplazes   Andrija Rusan   Andrzej Stasiuk   András   BAHCS   BME   BME Sportközpont   Badacsonytomaj   Baglyas Erika   Bagossy Levente   Bak   Balatonakarattya   Balatonlelle   Balf   Balázs Mihály   Baróthy Anna   Baumhorn Lipót   Bazsányi Sándor   Benczúr László   Benedek Anna   Benedek Zsanett   Berlin   Betűrés   Bevk Perovic   Bojár Iván András   Bord Studio   Budapest   Budaörs   Bujnovszky Tamás   Bulcsu Tamás   Bunker   Báger   Békéscsaba   Celldömölk   Cerklje   Collegium Hungaricum   CommON,   Csaba   Csaba László   Családi ház   Csaplár Vilmos   Cseh András   Cseh építészet   Csehorszáh   Cserépváralja   Csillag Katalin   Cságoly Ferenc   Csánk Elemér   Czigány Tamás   Czigány Tamás,   Czita   Cézanne   Davide Macullo   Dobai János   Domus Áruház   Dubniczay-palota   Dévényi Márton   Dévényi Tamás   EKF   Ekler Dezső   Ellenlábas   Enota   Erdély   Erik,   Etyek   FUGA   Fehérváry Jákó   Ferencz Marcell   Fialovszky Tamás   Fiume   Fortvingler Éva   FunTheory   Földes Dalma   Földes és Társai Építésziroda   Galéria,   Gelse   Gereben Gábor   Gunther Zsolt   Guttmann Szabolcs   György Péter   Gyürki-Kiss Pál   Gödör   H-ház   Hajnal Zsolt   Hajós Alfréd   Hartmann Gergely   Hegedűs Péter   Helmle   Hetedik Műterem   Hofer Miklós   Horvátország   Hungária fürdő   Hévíz,   Hódmezővásárhely   Izola   JAK   JAK,   Jan Stempel   Janáky György   Janáky István   Jiri Smolik   John Pawson   Jánossy György   Kalmár László   Kalmár,   Karácsony Tamás   Katarzyna Majak   Keller Ferenc   Kemenes Vulkánpark   Kemény István   Kendi Imre   Kendik Géza   Kern Orsolya   Kettős vakolás   Kis Péter   Kisfakos   Klobusovszki Péter   Kollektív Műterem   Komárom   Konok Tamás   Kovács Dániel   Kovács Zoltán   Kozma Lajos   Kranj   Krasnja   Kruppa Gábor   Kuruc-domb   Kétvölgy   Lakos Dániel   Lakástrend   Latinovits Zoltán   Ljubljana   Luppa-sziget   Láng Zsolt   Lázár Antal   Lénárd Anna   M. Miltényi Miklós   MCXVI Építészműterem   Madeinhungary   Magyari Éva   Magyarország   Majkpuszta   Makovecz Imre   Maribor   Marosvásárhely   Martinkó József   Maurizio Bradaschia   Messer   Mezei László   Millenáris Velodrom   Molnár Csaba   Molnár Péter   Monostori Erőd   Moravánszky Ákos   Mátrai   Mészáros Erzsébet   Múzeum   Műegyetem   Nagy Bálint   Nagy Csaba   Nagy Márta   Nagy Péter   Nyitott Műhely   Németh Pál   Németország   Ofis   Ofis Arhitekti   Ofis arhitekti   Orsós László Jakab   Pannonhalma   Papp Róbert   Pasaréti út   Pazár Béla   Perbál,   Peter Schweger   Petri György   Piarista Központ   Pilisszentlászló   Podčetrtek   Porticus   Preisich Gábor   Preisich Katalin   Projekzil Architekti   Prága   Pápa   Pásztor Erika Katalina   Pázmándi Margit   Pécs   Pécs,   Reimholz Péter   Roeleveld-Sikkes   Román Építész Kamara   Rychtařík Zdenek   Rákos-patak   Sagra   Sajtos Gábor   Serban Tiganas   Shoppingroof   Siófok   Solymosi Bálint   Somló   Sopronbánfalva   Sou Fujimoto   Stara Fuzina   Szandaszőlős   Szeged   Szigliget   Szilágyi Klára   Szlovénia   Szojka Mariann Tünde   Számalk   Szécsi Noémi   Sárai Róbert   Sásd   Sóskút   Tamás Zsuzsa   Tamási iskola   Tardos Tibor   Tarnóczky Tamás   Tihanyi Bencés Apátság   Turányi Gábor   Törökbálint   Tövissi Zsolt   Tüzér utca   U. Nagy Gábor   Valkai CSaba   Valkai Csaba   Valkonya,   Varga Mátyás   Vendvidék   Veszprém   Vincent van Gogh   Vincze László   Virág   Virág Csaba   Vizdák Janka   Vysehrad atalier   Várkert Bazár   Várszegi Asztrik   Vékony Péter   WAMP   Wesselényi Garay Andor   Wesselényi-Garay Andor   Zeke Gyula   Zombor Gábor   Zsolnay Kulturális Negyed   Zsuffa   Zsuffa Zsolt   abc   alkotóhét   archív   bevk perović arhitekti   biennále   bme   boldogság   borászat   bölcsőde   bútor   dokumentumfilm   duna   egészség   előzetes   eozinmáz   esszé   faluház   felújítás   fürdő   graffiti   gázgyár   gólyabál   hotel   híd   interjú   iskola   kamalduli remeteség   kereskedelmi épület   kert   kertváros   kilátó   kiállítás   kolostor   kápolna   képkocka   kórház   könyvtár   közösség   leadásfutás   lépcső   mozi   munkacsoport.net   múzeum   művészettörténet   művészpiac   nyaraló   promo   propeller z   párbaj   spenótház   sportcsarnok   sportlétesítmény   stadion   stockholm   street art   szociális épület   szálloda   szélmalom   templom   tettye   tt1   társasház   uszoda   van Gogh   vasas vívócsarnok   város   városarculat   városháza   vívócsarnok   wellness   weninger borászat   xpozíció   zarándokház   zene   zongora   Árvai András   Árvai AndrásFUGA   ÉL-csarnok   Építész Stúdió   Építészet és kritika és írás   Óbudai Gázgyár Villamos Központ   Újmassa   Újpalota   építészkar   épületfotó   és   óvoda   üvegvisszaváltó   Őskohó  
>
Ljubljanai Városi Múzeum - 6B.hu
Konok Tamás - Cézanne II. - 6B.hu
Vámos Dominika a FUGA-ban (2.) - admin
Sásd - admin
Tereptárgy - 6B.hu
Az építészet nevében – Interjú Jan Stempel építésszel - admin