Geiger Diana
1997-ben diplomáztam a Magyar Iparművészeti Egyetem építész szakán. Azóta belsőépítészeti tervezéssel foglalkozom. Pályámat kiállítástervezéssel és kisebb lakások újragondolásával kezdtem, majd nagyobb családiházak tervezését-építését kísértem végig az engedélyeztetéstől a beköltözésig - többek között Turányi Gábor és Kapy Jenő épületein is dolgoztam.

Szemléletváltás az 50-es évek hazai konyhatervezésében

A 40-es évek második felében a háborús romeltakarítás mellett a sérült lakások használhatóvá tétele és a nagy lakások megosztása volt a lakhatás megteremtésének első lépése. Az államosítás után a lakásépítést a központi hatalom a köz feladatának tekintette, 1948-ban megalakult az Állami Építéstudományi és Tervező Intézet.


 

Az intézet feladata volt a közületi tulajdonba került épületek, bérházak, lakhatóvá tétele, foghíjak beépítésének tervezése. (1949-ben már 4469 lakást építettek, (túlnyomó része felújítás), de 1950-ben 4443 lakásból 1170 volt új építésű.) Az igényt az elpusztult lakások pótlására, új lakások építésére a társadalmi mozgások tovább gerjesztették, a vidékről városba költözők nagy számban érkeztek az ipar mellé, miközben az erőltetetett ütemű ipari beruházások kötötték le az építőerő jelentős részét. A társadalom teljesítőképességét meghaladó lakásépítési igények a lakhatás alapelveinek átgondolását követelték a tervezőktől. A megújult tervezési elvek alapján épült tömeglakásoknál alkalmazott új építési technikák, az alaprajzi megoldások, a kapcsolt iparágak termékeinek folyamatos fejlesztése volt az egyetlen lehetőség a „hatékonyság” növelésére. A típustervezés az építészetben természetszerűen kikövetelte a bútorgyártástól is a megújulást, hiszen a kis alapterületű lakások bebútorozása csak új méretezésű bútorokkal, szaniterekkel volt lehetséges. Persze ezek a folyamatok sem mentek végbe könnyen, nehézségek nélkül.

 

Kis lakás…nagy bútor

 

Böhönyey János: Kislakások berendezési kérdései
Magyar Építőművészet, 1957. 3-4. szám pp. 92-95

 

A kislakásban való élet feszültségeivel több korabeli cikk is foglalkozik. Almár György már ’53-ban ír a témáról. Böhönyei János először ’57-ben - a „C terv” keretein belül kiírt tervezői pályázatok előtt pár hónappal - foglalkozik a kislakások berendezési nehézségeivel egy rendkívül szemléletes előadás anyagát leközölve a Magyar Építőművészetben. A korszakot átható problémarendszert Kiss Ferenc ’56-os cikke foglalta össze legátfogóbban:…A közeljövőben zömmel 1 és 1,5 szobás lakásokat építünk 20 m2, illetve 28 m2 lakóterülettel 2,5 illetve 3,5 főre, - egyes esetekben, feltehetőleg átmenetileg, nagyobb létszámra is. Ezek a méretek, a mai átlag lakó, polgári reprezentatív, nagy bútort igénylő ízlése és az erre alapozott, (mert forgalom után premizált) bútorkereskedelem ismert adottságai mellett súlyos és jogos használati panaszokat fognak eredményezni. Mert a típuslakások a normában előírt minimális mennyiségű, átlag méretű bútorok figyelembevételével készülnek, a valóságban a lakók egy része átlag méreten felüli és egyedi többlet bútorokkal óhajt berendezkedni. Ilyen igény kielégítését biztosító nagyméretű lakások építésére, a mennyiségi igények és a gazdasági adottságok következtében, a világon sehol sincs lehetőség a lakásépítés keretében. De: a lakásépítés költsége területredukció útján csak az esetben csökkenthető, ha a megfelelő, korszerű lakásbútorok beállítása biztosított. Nehéz probléma ez az egész világon. Az új igényű, szükséghez képest új formájú, gyakran új anyagú bútorokat nem csak meg kell tervezni, korszerű üzemben legyártani, hanem a lakók ízlésének megváltoztatásával meg is kell kedveltetni. Fentiek szerint elengedhetetlen a típus-bútortervező és a típus-lakástervező folyamatos együttműködése, tervezésre szánt idő és költségek jelentős emelése, korszerű bútorgyárak létesítése, tekintélyes nevelő-, propaganda szervezet létrehozása és fenntartása, tehát a népgazdaság részéről tekintélyes, eddig „be nem tervezett” munkaidő anyag és Forint ráfordítás biztosítása. Viszont a korszerű kisbútor megtervezése, a korszerű bútorgyárak létrehozása a szükséges propagandahálózat fenntartása nemcsak kulturális, szociális és propaganda vonatkozásban jó befektetés, hanem népgazdasági szempontból is előnyös, mert:

1. A jelenlegi „polgári” bútorokhoz viszonyítva lényegesen kevésbé anyag és munkaigényes, ezzel a népgazdaság import-export mérlegének deficitmentességéhez hozzájárul, lehetővé teszi a mennyiségi és minőségi többlettermelést és a termelési költségek csökkentése mellett.

2. Lehetővé teszi a lakásterület csökkentését, illetve a csökkentett területű lakás változatlan használati értékét.

3. Az így elért alacsonyabb eladási ár lényegesen szélesebb rétegek számára biztosít kényelmesebb lakást, kultúráltabb életkörülményeket. A feladat helyes megoldása a lakástervező és bútortervező, a gyártó, és a eladó, az államigazgatási, propaganda és társadalmi szervek olyan összehangolt együttműködését igényli, amilyenre az eddigi élesen elkülönített szakigazgatási rendben az ország érdekeinek nagyfokú kárára lehetőség nem volt…

 

 

Böhönyey János: Kislakások berendezési kérdései
Magyar Építőművészet, 1957. 3-4. szám pp. 92-95

 

Az ötvenes évek konyhahelyzete

 

Hazánkban az ’50-es években a nagyobb vidéki települések elektromos hálózatának építése már lendületben volt, gyorsan haladt, de a vezetékes vízhálózat fejlesztése messze mögötte járt. A nagyobb városokban a víz és csatorna jelenléte mellett a  városi gáz hálózatot is megtalálhattuk, melyet az elektromos energiahálózat viszonylag gyors kiépülése fokozatosan háttérbe szorított. A falvak villamosítása az első és második ötéves tervben fontos pont volt a vidéki lakosság életkörülményeinek javítása érdekében, de ebben az időszakban a falvakban és tanyasi világban a városi léthez viszonyítva még igen elmaradott körülmények uralkodtak.

A nagyon különböző adottságok ellenére – kevés, a ’30-as és ’40-es években épült kivételtől eltekintve – az ország teljes területén a konyhákat 4 fő „egység” alkotta: tűzhely, mosogató, középen álló munkaasztal, és az edények tárolását biztosító konyhaszekrény. (Ötödik egységként az imént felsoroltakhoz kapcsolnunk kell még a különálló kamra helyiséget is). Az imént felsorolt 4 egység - kis túlzással – már évszázadok óta változatlan volt. Az egyes egységek fejlődtek ugyan (épített tűzhely, takaréktűzhely..., mosogatóasztal, falikiöntő…), és társadalmi rétegenként minőségük különbözött, de rendszerben való használatuknak a területcsökkentés érdekében történő újragondolását csak a tömeges lakásépítés / szociális lakásépítés kényszere vetette fel. (Ennek a törekvésnek kiváló példája a Grete Schütte-Lihotzky tervezte „Frankfurti Konyha” 1926-ból.)

Magyarországon néhány korai - tömeggyártásig nem jutott - próbálkozás után a széles kutató,- és fejlesztőmunkát összefogó „C terv” keretein belül az 1958-ban kiírt lakás- és bútortervezési pályázatok hoztak eredményes megoldást a konyha kérdésében is.  Ennek a pályázatnak a sikeres résztvevője volt Kovács Zsuzsa is, akinek konyhaterveivel a későbbiekben foglalkozom részletesen. Az előbbi pályázatok eredményeihez hasonló fontosságúnak látom az analizálás, „újragondolás” témakörében Gádoros Lajos munkásságát, melyben a minimáltervezéshez nélkülözhetetlen segédletet dolgozott ki.

 

A konyha méretezése használatának elemzése alapján

Forrás - Gádoros könyv:
"Alapkokonyha" - típus konyha prototípus terve
Típus konyha elemei

 

 

Almár György ’53-ban írt cikkében tesz említést Gádoros Lajos ’46-ban megjelent, („Neufert” alapú) a polgári lakás térszükségletével foglalkozó könyvéről mint a méretezési problémakör egyetlen addigi tanulmányáról. Gádoros Lajosnak A lakás méretezése és berendezése című könyve 1956-ban jelent meg, és ’76-ig számos bővített kiadást élt meg. A kötet különlegessége, hogy nem a megszokásokból indul ki, hanem a megváltozott igények szerint új szemszögből igyekszik analizálni és méretezni a teljes lakáson belüli térigényt, így a konyhában folyó munka menetét is.…E tanulmánynak egyik célja, hogy a fejlődés által megkívánt új szempontokra rávilágítson és összefoglalja azokat a tudnivalókat, amelyek a háziasszony munkájának jobb szervezését, a konyhában eltöltendő idő rövidítését és könnyítését segítik elő. ... Még nem vizsgáltuk a konyhában végzett hagyományos módszereken alapuló munkát, és ezzel együtt a régi, megszokott felszerelési tárgyak korszerű igényekhez mért alkalmasságát sem. … Azzal, hogy szokványos módon tűzhelyet, kiöntőt, vagy mosogatót biztosítunk a konyhában, amelyek a lakók által hozott konvencionális asztallal és konyhaszekrénnyel egészülnek ki, még nem oldottuk meg a racionalizálás kérdését és nem segítettük elő a háziasszony munkáját sem. … Ahány alaprajz, annyi egymástól eltérő megoldással találkozunk, pedig lényegében minden konyhában egy és ugyanaz a munkafolyamat megy végbe. (!!!)…

Gádoros a konyha működésének vizsgálatát a főzés megfigyelésén alapuló munkafolyamatok meghatározásával kezdte: 1. nyersanyagtárolás, 2. feldolgozás, 3. előkészítés-főzés, 4. tálalás, 5. mosogatás. Analízise során megállapította, hogy a munkafelület – az alatta elhelyezett edénytárolással - a vízvételi lehetőség és a tűzhely közé kívánkozik, így a középasztalos konyhákban egy-egy főzés során legyalogolt többszáz méter szinte lenullázható.

 

Könyvében az előbbi tapasztalatok szerint 4 alapkonyhát dolgozott ki városi konyhák berendezésére: egysoros-, L-alakú-, kétsoros-, és U-alakú elrendezést. A nagyobb alapterületű kamrát szellőztetett kamraszekrénnyel helyettesítette, ami a később fokozatosan elterjedő hűtőszekrény konyhai pozícióját is előrevetítette.

 

 

Variábilisan beépíthető konyhaberendezések

 

Egressy Imre: Új, variábilisan beépíthető konyhaberendezések
Magyar Építőművészet, 1959. 7-8. szám pp. 274-275
Prototípus konyha bemutatása lakáskiállításokion - 1959-60

 

A Lakótervnél dolgozó Kovács Zsuzsa és Arnold Károly munkája alapján már 1958 év végén beépítésre kerültek a nagyszériás gyártás előtti tesztelésre szánt prototípusok az Óbudai Kísérleti Lakótelepen. A korabeli sajtó (Népszava ’58 dec.16.) a nullszériás gyártásról elismerően írta: „a háziasszony valóságos kis laboratóriumban érezheti magát”.

De kezdjük az előzményekkel, Egressy cikkének szakaszaival:

…Sajnos a kereskedelemben jelenleg kapható konyhaberendezések zöme anyagigényes, méretben és formában nem koordinált bútorokból és gépészeti berendezésekből áll, melyekkel a közelmúltban épült lakások konyhái nem bútorozhatók megfelelően. Az elmúlt években tervezett beépített konyhaberendezések sem felelnek meg a tömeges lakásépítés támasztotta igényeknek; épületenként, sőt sokszor lakásonként más-más méretezéssel és formai kialakítással, a legtöbbször feleslegesen sok anyag felhasználásával készülnek így természetesen nem érvényesülnek a gazdaságosság szempontjai…

…Égetően szükség volt tehát olyan korszerű – modulizált – konyhafelszerelési, bútor és berendezési tárgyak kialakítására, melyek elsősorban városi, de lehetőleg vidéki viszonylatban is alkalmazható megoldásban, nagy szériában legyenek gyárthatók; méretben és formában koordinált, variábilisan alkalmazható elemekből álljanak. …

…A beépíthető bútoregység alapja az 55/55cm méretű bútoregység volt. A munkalap magassága 90cm, ülőmunkához a fiók alól kihúzható lapok szolgálnak. Sarok kiépítéséhez, és ülőmunkához készült a szomszédos elemekhez szerelhető fiókos elem, mely alatt szekrény nincs kialakítva. A fali szekrények egysorosan, vagy födémig beépítve két sorban egymás felett szerelhetők.

 

Forrás - Művészet, 1961
Típuskonyha az Óbudai Kísérleti Lakótelepen a Mináry Olga tervezte díjnyertes lakásban

 

Annak érdekében, hogy a tervezett konyhaberendezések bármely területen építendő lakótelepek lakásaiban beépíthetők legyenek, elkészülnek a gázüzemű, elektromos üzemű és szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett konyhák, méretben és formákban koordinált, variábilisan alkalmazható összes gépészeti berendezései is. Így folyamatban van az új gáztűzhely, 5 literes gázvízmelegítő, villanytűzhely, elektromos hőtároló, 55cm-es és 110cm-es takaréktűzhelyek, gáz- és elektromos infrasugárzók prototípusainak tervezése, ill. gyártása. …

A fentieket Szántó Katalinnak a gazdag felsőszekrény kialakítással kapcsolatos gondolataival szeretném kiegészíteni: „... A terv a konyhaüzem tökéletes kiszolgálása mellett még egy szemet gyönyörködtető, magyar konyhák hagyományait őrző, ugyanakkor a modernizmus transzparenciájával kokettáló üvegpolcos vitrint is képes volt magába olvasztani. …

 

A Kádár-műteremház




A Kádár műteremház tervezője Pintér Béla építész. Pintér az épület tervezési évében 1958-ban kapta első Ybl-díját jól felszerelt, kis alapterületű lakások fejlesztéséért. (Második Ybl díját a Várnegyedben található Hilton tervezéséért kapta 1978-ban.) Az épület izgalmasan illeszkedik az erősen lejtős terepre, annak hátrányosnak tűnő adottságait előnnyé formálva. A ház két enyhe lejtésű fél-nyeregtetővel fedett tömegből áll, jórészt vörös klinker tégla burkolatú homlokzatokkal. A kisebb épületrész az utcára merőleges kiszolgáló jellegű egység, melyben a lépcsőház, garázs, tárolók és további alárendeltebb kiszolgáló funkciók kaptak helyet. A másik épületrész az utcával párhuzamos, az előzőhöz L-alakban kapcsolódó nagyobb tömeg. Ebben található a „fő” lakószint 3 déli tájolású szobával, előtte kertkapcsolatot is adó erkéllyel, gardróbfolyosóról nyíló fürdővel, konyhával, és a hallal. A hall adott helyet az étkezőnek, és mivel az utca felől - a szélfogót követően - ide érkezünk, több funkciót is betöltött. A középső fő szint felett, a teljes tömb alapterületét lefedő, északi ablakozású, rendkívül tágas műterem helyezkedik el. 72m2-es alapterülete mai szemmel ellentmondásosnak tűnik a fő szint helyiségméreteihez viszonyítva. (Ennek oka valószínűleg, hogy az akkoriban nagyon ritkának számító, igényes, magánerőből finanszírozott építkezések helyiségméretezését is az akkori szabványok adta kereteken belül kellett megoldani, kivételt a műterem jelenthetett, talán a „művészi alkotói tevékenység” szabványosíthatatlansága miatt..?) 1986-ban egy új épületszárny került a meglévő mellé, amit szintén Pintér Béla tervezett. A két épület keskeny sávban összeér a jog adta kényszerek miatt. A műteremház szinte minden részletében őrzi 1961-es befejezésének eredeti állapotát.

 

Az enteriőrről

 

A Kádár műteremházban jelenleg a művész-házaspár lánya, Kádár Katalin grafikusművész magángalériát tart fenn szülei hagyatékának és hatalmas kortárs gyűjteményének bemutatására, megőrzésére. ( www.galerialenia.hu ) Az épületbe belépve a képzőművészeti időutazáson túl egy belsőépítészeti időutazásban is részünk lehet. A hall, a nappali és a háló burkolatai, bútorai a ’60-as évek óta változatlanok (csak elrendezésükön változtattak valamennyit). A fürdő az egyetlen teljesen átalakított helyiség az épületben. (Idővel az épületgépészet felújítása a vizes helyiségekben elkerülhetetlen.) A konyha szerencsére közelmúltbéli, jó-érzékű felújításának köszönhetően kapcsolódik a ’60-as évek térsorához – jelenleg teakonyhaként működik a kiállításmegnyitók idején.

 

A konyháról

 


A Kádár műteremház konyhája méreteiben alig nagyobb, mint a ’60-ra kifejlesztett Kovács Zsuzsa féle típus alapkonyháé. Elrendezése egysoros, hossza 2,62m. Technológiai sorrendje is a kor frissen kidolgozott elméleteit követi, azzal a kivétellel, hogy a kamra - azaz a tárolás helye, benne a hűtőszekrénnyel - a konyhának nem a legideálisabb bal oldalához (a mosogató melletti), hanem a jobb oldalához kapcsolódik. A helyiségben viszont az ideális jobbra haladó technológiai sorrend érvényesül (mosogató, munkapult, tűzhely). Ennek köszönhetően az étkezőből nyíló ajtó irányából a kevésbé ideális látványt adó mosogató takart marad. Mai tervezői szemmel nézve a helyiség szélessége nagyon keskeny – 142cm, ha ebből levonjuk a 62 cm-es pultmélységet, akkor a szabad mozgásra mindössze 80cm marad. (Manapság ilyen helyzetben kb.90-100cm-rel számolunk, viszont a Gádoros féle méretezési könyv akkoriban engedélyezi a 80cm körüli értéket az „egyemberes”, azaz személyzet nélküli konyha-használat tekintetében.

(Anno a hosszúkás konyha bal oldalán is volt egy a fürdőbe közvetlenül nyíló ajtó - talán a női házi munkák megkönnyítésére -, ez azonban a fürdő-konyha felújítás során be lett falazva.)


A konyha különlegessége, hogy a pult felett majdnem a helyiség teljes hosszát végigérő, fekvő ablaka van. A 2db közvetlenül összeépített 100/65-ös bukó egyesített szárnyú (teschauer) ablakok parapet-magassága 110cm. Így a konyhából egy benövényezett rézsűre látunk rá. Takart fekvése miatt - gondolom - az egyébként nem szerencsés nyugati fekvése nyáron sem okozhatott nagy gondot. A konyha padlóját kb. 30x15cm-s tégla-arányú, tégla-színű, hosszanti téglakötésben rakott kerámia lapokkal burkolták. Falait jelenleg 140cm magasságig hálóban rakott 10x10-es fehér csempe fedi, megjelenése valószínűleg semlegesebb az eredeti 15x15cm-s kékes-türkiszes mázas kerámiához képest. A falak fehérre festettek, az ablakok is fehérre vannak mázolva. A konyha nappali világítását a hosszanti ablak borús időben is biztosítja. A helyiségnek egy mennyezeti lámpája van a szabad mezőn középen, és a pult szinte rejtett megvilágításáról is gondoskodtak az ablaksáv felett, a felső szekrények aljára szerelt fényforrással. Eredetileg több egymás mellé szerelt villanykörte látta el a feladatot, ma már fénycső helyettesíti őket. Az eredeti dugaljak helyéről nem kaptam információt, a pult környékére nehezen tudnám az akkori szabványok szerint elképzelni. A helyiségben elektromos tűzhelyt használtak, ez akkoriban is saját háta mögött direkt bekötéssel kapcsolódott a hálózathoz. A konyha korhű használatát őrzi egy egészen különleges dokumentum, Túry Mária festménye. A képen jól látszanak a helyiség jellegzetes színei, az ablak meghatározó szerepe, továbbá egy karakteres bevásárlókosár, ami szintén a mindennapokhoz tartozott.

 

A bútórról

 

Túry Mária festőművész festménye saját konyhájáról

 

A Kádár műteremház beépített, egysoros konyhája egyedi gyártatásban készült, nem típus elemekből épül fel. Kialakítása, anyaghasználata, és átgondoltsága saját korában meglehetősen modernnek számított. A 262cm hosszúságú pultfelületet 3 fő egység alkotta (balról jobbra): a mosogatót magábanfoglaló 109cm szélességű, középfelnyíló kétajtós szekrény; a munkafelületet biztosító 93cm-es elem egy db. fiókkal, alatta középfelnyíló szekrénnyel és a megmaradó 60cm-ben pedig egy villanytűzhely kapott helyet. A bútor eredeti pultja fából készült, magassága 80cm volt.

A két alsószekrény váza kb. 40x40mm keresztmetszetű fenyőből készült. Oldalfalait, hátfalát feltehetően fenyő keretre erősített farostlemezek alkotják, ezáltal a mai korpuszbútorokhoz nagyon hasonló elemeket hozva létre. A frontok kialakítása „szendvics” szerkezetű, alapja ugyancsak egy kb. 20mm vastagságú, profilozott élkeményfával kiegészített fenyő keret lehet, belső oldalán farostlemezzel zárva, frontján pedig farostlemezre laminált sárga dekorittal (formica-val) díszítve.

A mosogatós elem 109cm-es szélességét feltételezhetően az akkor mosogató medence kínálat méretei szabták meg. Kádár Katalin szerint gyermekkorában rozsdamentes-acél mosogató volt ide beépítve, de az is elképzelhető, hogy egy

korábbi kevésbé korszerű zománcos terméket váltottak ki ezzel később. A középfelnyíló szekrény kulccsal zárható kivitelű, az ajtók vasalatai egyszerű zsanérok, ezért az egymás mellé sorolt elemeknél az akadálytalan ajtónyitást a széles bútor vázszerkezet oldja meg. (A konyha további összes nyíló ajtaja is így van felszerelve.)

A 93cm széles szekrényelemben egy kb. 14x85cm frontméretű fiók található, tömör fenyőből, frontján a sárga dekorral laminálva, keményfa keret nélküli kialakítással. A fiók megoldása nem nut-federes, alja a 40x40mm-es szekrény vázszerkezeten csúszik használat közben. A fiók alatti középfelnyíló részben egy db. tömör fenyő polc található. Az egész konyhában erre az egy elemre szereltek egyedül a mai konyhákban használatos fogantyúkhoz hasonlatosat, a többi elem bonyolultabban használható, kulccsal nyitható kialakítást kapott. A fogantyúk anyaga acél, formájuk tompaszögű egyenlőszárú háromszög.


A helyiség felsőszekrények tekintetében is modern képet mutat. A falra rögzített bútorelemek a helyiség teljes hosszán túl a két rövidebb falra is befordulnak, a pult mélységét meghaladva az ajtónyílásokig értek. (A falra szerelt polcos szekrénykéket a szaksajtó az ötvenes évek közepétől kezdi ajánlani a klasszikus alsó mélyebb részből és a ráépülő üveges részből álló konyhai tárolószekrény helyett. Precíz méretkidolgozása a típusbútorokban valósult meg.)

A műteremház faliszekrényei az ablakszemöldök meghatározta 180cm-es síktól elfelé, a mennyezetig (kb. 260cm) zárt ajtós kivitelűek, 30cm mélyek, vázszerkezetük és frontkialakításuk az alsó elemek asztalos munkájához nagyon hasonlóak. (Csak keresztmetszeti méretekben térnek el néhol.)

A nagyvonalú ablakozás miatt a rövidebb falszakasz bekanyarodó polcai nagyon hasznosak, mert valójában ezek a befordított elemek érhetőek el könnyen főzés közben. A 130cm-es magasságról induló nyitott polcos rész felfelé növekvő mélységű, minden látszó része sárga dekorral borított, élét natúr élkeményfa képezi.

(Az oldalszárnyak trapézos megformálása – ami a ’60-as évekre oly jellemző -, nem üres formalizmus, a kis konyhák falainak kihasználását gazdagítja a pultfelületen folyó munka akadályozása nélkül, fűszerek, apróbb tárgyak ügyes, alacsonyra való elhelyezésének lehetőségével . Kovács Zsuzsa típuskonyha terve is számtalan ilyen kiegészítő elemet tartalmaz.)

Érdekesség, hogy a tűzhely felőli oldalszárny polcai - látszólag indokolatlan módon - nem érnek el az ablakos fal síkjáig. Szerintem talán a bútor gyártásakor még nem volt kizárható szilárd tüzelésű tűzhely használata, és a sarokban fenntartott hely a füstcső kéménybekötésének megoldására szolgált volna…

A felújítás során a két alsó szekrényelemet hasáb formájú fából készített lábakkal 10cm-rel megmagasították, és a helyiségen belül jobbra helyezték őket a kiiktatott villanytűzhely helyének kitöltésére. A vízvétel a bal sarokban maradt egy medence csepptálcás mosogatóval – a csepegtető alá került a felszabadult 60cm. A teakonyha jellegű használathoz elegendő kétlapos elektromos főzőlap is az eredeti villanytűzhely helyének megfelelően lett beépítve a jobb oldalra. A felsőszekrények a beépítés óta változatlanok.

 

A Kádár műteremházban tett látogatásom során ígéretet kaptam arra, hogy a későbbiekben átnézhetem a tervezés-kivitelezés óta megőrzött gazdag dokumentációt. Továbbá, ha lehetséges megpróbálok találkozni a család egykori háztartási alkalmazottjával, aki valószínűleg sok érdekes információval rendelkezik a konyha valódi használatával kapcsolatban.

Tanulság számomra, hogy ez a 3.5m2-nél alig nagyobb konyha könnyedén, és tisztán berendezhető, használható lenne a mai kor magasabb gépesítési követelményei mellett is; és egyben elszomorít, hogy mennyi ehhez képest többszörös alapterületű, gondolatok nélkül megfogalmazott konyhát (lakást) hoztak létre az elmúlt évtizedek társasház építései…

 

 

Geiger Diana

 

Részlet a MOME Doktori Iskolájának 2010-2011-es tanév első félévének dolgozatából. A teljes dolgozat innen letölthető.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások száma: 0Hozzászolni csak bejelentkezés után lehet. Összes hozzászólás megtekintése 
<
3H építésziroda   3LHD   A4 Studio   A4 Stúdió   Agora   Alena Sramkova   Andrea Deplazes   Andrija Rusan   Andrzej Stasiuk   András   BAHCS   BME   BME Sportközpont   Badacsonytomaj   Baglyas Erika   Bagossy Levente   Bak   Balatonakarattya   Balatonlelle   Balf   Balázs Mihály   Baróthy Anna   Baumhorn Lipót   Bazsányi Sándor   Benczúr László   Benedek Anna   Benedek Zsanett   Berlin   Betűrés   Bevk Perovic   Bojár Iván András   Bord Studio   Budapest   Budaörs   Bujnovszky Tamás   Bulcsu Tamás   Bunker   Báger   Békéscsaba   Celldömölk   Cerklje   Collegium Hungaricum   CommON,   Csaba   Csaba László   Családi ház   Csaplár Vilmos   Cseh András   Cseh építészet   Csehorszáh   Cserépváralja   Csillag Katalin   Cságoly Ferenc   Csánk Elemér   Czigány Tamás   Czigány Tamás,   Czita   Cézanne   Davide Macullo   Dobai János   Domus Áruház   Dubniczay-palota   Dévényi Márton   Dévényi Tamás   EKF   Ekler Dezső   Ellenlábas   Enota   Erdély   Erik,   Etyek   FUGA   Fehérváry Jákó   Ferencz Marcell   Fialovszky Tamás   Fiume   Fortvingler Éva   FunTheory   Földes Dalma   Földes és Társai Építésziroda   Galéria,   Gelse   Gereben Gábor   Gunther Zsolt   Guttmann Szabolcs   György Péter   Gyürki-Kiss Pál   Gödör   H-ház   Hajnal Zsolt   Hajós Alfréd   Hartmann Gergely   Hegedűs Péter   Helmle   Hetedik Műterem   Hofer Miklós   Horvátország   Hungária fürdő   Hévíz,   Hódmezővásárhely   Izola   JAK   JAK,   Jan Stempel   Janáky György   Janáky István   Jiri Smolik   John Pawson   Jánossy György   Kalmár László   Kalmár,   Karácsony Tamás   Katarzyna Majak   Keller Ferenc   Kemenes Vulkánpark   Kemény István   Kendi Imre   Kendik Géza   Kern Orsolya   Kettős vakolás   Kis Péter   Kisfakos   Klobusovszki Péter   Kollektív Műterem   Komárom   Konok Tamás   Kovács Dániel   Kovács Zoltán   Kozma Lajos   Kranj   Krasnja   Kruppa Gábor   Kuruc-domb   Kétvölgy   Lakos Dániel   Lakástrend   Latinovits Zoltán   Ljubljana   Luppa-sziget   Láng Zsolt   Lázár Antal   Lénárd Anna   M. Miltényi Miklós   MCXVI Építészműterem   Madeinhungary   Magyari Éva   Magyarország   Majkpuszta   Makovecz Imre   Maribor   Marosvásárhely   Martinkó József   Maurizio Bradaschia   Messer   Mezei László   Millenáris Velodrom   Molnár Csaba   Molnár Péter   Monostori Erőd   Moravánszky Ákos   Mátrai   Mészáros Erzsébet   Múzeum   Műegyetem   Nagy Bálint   Nagy Csaba   Nagy Márta   Nagy Péter   Nyitott Műhely   Németh Pál   Németország   Ofis   Ofis Arhitekti   Ofis arhitekti   Orsós László Jakab   Pannonhalma   Papp Róbert   Pasaréti út   Pazár Béla   Perbál,   Peter Schweger   Petri György   Piarista Központ   Pilisszentlászló   Podčetrtek   Porticus   Preisich Gábor   Preisich Katalin   Projekzil Architekti   Prága   Pápa   Pásztor Erika Katalina   Pázmándi Margit   Pécs   Pécs,   Reimholz Péter   Roeleveld-Sikkes   Román Építész Kamara   Rychtařík Zdenek   Rákos-patak   Sagra   Sajtos Gábor   Serban Tiganas   Shoppingroof   Siófok   Solymosi Bálint   Somló   Sopronbánfalva   Sou Fujimoto   Stara Fuzina   Szandaszőlős   Szeged   Szigliget   Szilágyi Klára   Szlovénia   Szojka Mariann Tünde   Számalk   Szécsi Noémi   Sárai Róbert   Sásd   Sóskút   Tamás Zsuzsa   Tamási iskola   Tardos Tibor   Tarnóczky Tamás   Tihanyi Bencés Apátság   Turányi Gábor   Törökbálint   Tövissi Zsolt   Tüzér utca   U. Nagy Gábor   Valkai CSaba   Valkai Csaba   Valkonya,   Varga Mátyás   Vendvidék   Veszprém   Vincent van Gogh   Vincze László   Virág   Virág Csaba   Vizdák Janka   Vysehrad atalier   Várkert Bazár   Várszegi Asztrik   Vékony Péter   WAMP   Wesselényi Garay Andor   Wesselényi-Garay Andor   Zeke Gyula   Zombor Gábor   Zsolnay Kulturális Negyed   Zsuffa   Zsuffa Zsolt   abc   alkotóhét   archív   bevk perović arhitekti   biennále   bme   boldogság   borászat   bölcsőde   bútor   dokumentumfilm   duna   egészség   előzetes   eozinmáz   esszé   faluház   felújítás   fürdő   graffiti   gázgyár   gólyabál   hotel   híd   interjú   iskola   kamalduli remeteség   kereskedelmi épület   kert   kertváros   kilátó   kiállítás   kolostor   kápolna   képkocka   kórház   könyvtár   közösség   leadásfutás   lépcső   mozi   munkacsoport.net   múzeum   művészettörténet   művészpiac   nyaraló   promo   propeller z   párbaj   spenótház   sportcsarnok   sportlétesítmény   stadion   stockholm   street art   szociális épület   szálloda   szélmalom   templom   tettye   tt1   társasház   uszoda   van Gogh   vasas vívócsarnok   város   városarculat   városháza   vívócsarnok   wellness   weninger borászat   xpozíció   zarándokház   zene   zongora   Árvai András   Árvai AndrásFUGA   ÉL-csarnok   Építész Stúdió   Építészet és kritika és írás   Óbudai Gázgyár Villamos Központ   Újmassa   Újpalota   építészkar   épületfotó   és   óvoda   üvegvisszaváltó   Őskohó   3H építésziroda   3LHD   A4 Studio   A4 Stúdió   Agora   Alena Sramkova   Andrea Deplazes   Andrija Rusan   Andrzej Stasiuk   András   BAHCS   BME   BME Sportközpont   Badacsonytomaj   Baglyas Erika   Bagossy Levente   Bak   Balatonakarattya   Balatonlelle   Balf   Balázs Mihály   Baróthy Anna   Baumhorn Lipót   Bazsányi Sándor   Benczúr László   Benedek Anna   Benedek Zsanett   Berlin   Betűrés   Bevk Perovic   Bojár Iván András   Bord Studio   Budapest   Budaörs   Bujnovszky Tamás   Bulcsu Tamás   Bunker   Báger   Békéscsaba   Celldömölk   Cerklje   Collegium Hungaricum   CommON,   Csaba   Csaba László   Családi ház   Csaplár Vilmos   Cseh András   Cseh építészet   Csehorszáh   Cserépváralja   Csillag Katalin   Cságoly Ferenc   Csánk Elemér   Czigány Tamás   Czigány Tamás,   Czita   Cézanne   Davide Macullo   Dobai János   Domus Áruház   Dubniczay-palota   Dévényi Márton   Dévényi Tamás   EKF   Ekler Dezső   Ellenlábas   Enota   Erdély   Erik,   Etyek   FUGA   Fehérváry Jákó   Ferencz Marcell   Fialovszky Tamás   Fiume   Fortvingler Éva   FunTheory   Földes Dalma   Földes és Társai Építésziroda   Galéria,   Gelse   Gereben Gábor   Gunther Zsolt   Guttmann Szabolcs   György Péter   Gyürki-Kiss Pál   Gödör   H-ház   Hajnal Zsolt   Hajós Alfréd   Hartmann Gergely   Hegedűs Péter   Helmle   Hetedik Műterem   Hofer Miklós   Horvátország   Hungária fürdő   Hévíz,   Hódmezővásárhely   Izola   JAK   JAK,   Jan Stempel   Janáky György   Janáky István   Jiri Smolik   John Pawson   Jánossy György   Kalmár László   Kalmár,   Karácsony Tamás   Katarzyna Majak   Keller Ferenc   Kemenes Vulkánpark   Kemény István   Kendi Imre   Kendik Géza   Kern Orsolya   Kettős vakolás   Kis Péter   Kisfakos   Klobusovszki Péter   Kollektív Műterem   Komárom   Konok Tamás   Kovács Dániel   Kovács Zoltán   Kozma Lajos   Kranj   Krasnja   Kruppa Gábor   Kuruc-domb   Kétvölgy   Lakos Dániel   Lakástrend   Latinovits Zoltán   Ljubljana   Luppa-sziget   Láng Zsolt   Lázár Antal   Lénárd Anna   M. Miltényi Miklós   MCXVI Építészműterem   Madeinhungary   Magyari Éva   Magyarország   Majkpuszta   Makovecz Imre   Maribor   Marosvásárhely   Martinkó József   Maurizio Bradaschia   Messer   Mezei László   Millenáris Velodrom   Molnár Csaba   Molnár Péter   Monostori Erőd   Moravánszky Ákos   Mátrai   Mészáros Erzsébet   Múzeum   Műegyetem   Nagy Bálint   Nagy Csaba   Nagy Márta   Nagy Péter   Nyitott Műhely   Németh Pál   Németország   Ofis   Ofis Arhitekti   Ofis arhitekti   Orsós László Jakab   Pannonhalma   Papp Róbert   Pasaréti út   Pazár Béla   Perbál,   Peter Schweger   Petri György   Piarista Központ   Pilisszentlászló   Podčetrtek   Porticus   Preisich Gábor   Preisich Katalin   Projekzil Architekti   Prága   Pápa   Pásztor Erika Katalina   Pázmándi Margit   Pécs   Pécs,   Reimholz Péter   Roeleveld-Sikkes   Román Építész Kamara   Rychtařík Zdenek   Rákos-patak   Sagra   Sajtos Gábor   Serban Tiganas   Shoppingroof   Siófok   Solymosi Bálint   Somló   Sopronbánfalva   Sou Fujimoto   Stara Fuzina   Szandaszőlős   Szeged   Szigliget   Szilágyi Klára   Szlovénia   Szojka Mariann Tünde   Számalk   Szécsi Noémi   Sárai Róbert   Sásd   Sóskút   Tamás Zsuzsa   Tamási iskola   Tardos Tibor   Tarnóczky Tamás   Tihanyi Bencés Apátság   Turányi Gábor   Törökbálint   Tövissi Zsolt   Tüzér utca   U. Nagy Gábor   Valkai CSaba   Valkai Csaba   Valkonya,   Varga Mátyás   Vendvidék   Veszprém   Vincent van Gogh   Vincze László   Virág   Virág Csaba   Vizdák Janka   Vysehrad atalier   Várkert Bazár   Várszegi Asztrik   Vékony Péter   WAMP   Wesselényi Garay Andor   Wesselényi-Garay Andor   Zeke Gyula   Zombor Gábor   Zsolnay Kulturális Negyed   Zsuffa   Zsuffa Zsolt   abc   alkotóhét   archív   bevk perović arhitekti   biennále   bme   boldogság   borászat   bölcsőde   bútor   dokumentumfilm   duna   egészség   előzetes   eozinmáz   esszé   faluház   felújítás   fürdő   graffiti   gázgyár   gólyabál   hotel   híd   interjú   iskola   kamalduli remeteség   kereskedelmi épület   kert   kertváros   kilátó   kiállítás   kolostor   kápolna   képkocka   kórház   könyvtár   közösség   leadásfutás   lépcső   mozi   munkacsoport.net   múzeum   művészettörténet   művészpiac   nyaraló   promo   propeller z   párbaj   spenótház   sportcsarnok   sportlétesítmény   stadion   stockholm   street art   szociális épület   szálloda   szélmalom   templom   tettye   tt1   társasház   uszoda   van Gogh   vasas vívócsarnok   város   városarculat   városháza   vívócsarnok   wellness   weninger borászat   xpozíció   zarándokház   zene   zongora   Árvai András   Árvai AndrásFUGA   ÉL-csarnok   Építész Stúdió   Építészet és kritika és írás   Óbudai Gázgyár Villamos Központ   Újmassa   Újpalota   építészkar   épületfotó   és   óvoda   üvegvisszaváltó   Őskohó  
>
Kertemlékezet - admin
Aarhus Színház színpadmakettje - admin
Szemerey Samu a Szimpla Kertben 2. - admin
A velencei biennále megnyitója - 6B.hu
Ízlésről és színekről nem lehet vitatkozni - 6B.hu
H-ház Sóskúton - admin