A teljes interjút elolvashatják a Prae.hu-n.

Van néha hiányérzeted Pápán?

Az első gondolatom, hogy nincsen. Technikailag nincsenek problémáink, bármit meg tudunk oldani, meg tudunk tervezni, megvan a megfelelő szakember, nem érzem, hogy hiányunk lenne. Egy valamit látok, ami talán kevesebb. Minden munka az első gondolatnál dől el, ha jó az alapgondolat, akkor onnantól kezdve nem lehet elrontani. Úgy vagyok ezzel, ha egy nehezebb feladat van, akkor az együttgondolkodás helye lehet, hogy kicsit hiányzik. Pápán építészek kevesen vagyunk, szoktunk egymással beszélgetni, a Fő teret sem egyedül csináltam, és szükség volt arra, hogy valóban rágódjunk és megpróbáljuk összehozni egymás gondolatait. Lehet, hogy egy nagyobb városban ez könnyebben menne.

A kimondott szó sokkal jobban erősödik az emberben, mintha csak futkosnak a gondolatok, de nem kerül papírra, vagy nem lesz kimondva. Amikor az ember ütközteti a véleményét másokkal, amikor az övéről mondanak mások véleményt, az nagyon erős tud lenni.

Gyakori, hogy budapesti pályázatokon is megméretteted magad, illetve más, nem budapesti építészek?

Ha valaki megnézné, hogy budapesti tervpályázaton mennyi vidéki építésziroda vett részt, biztos gyengén szerepelnének. Ha megnézünk egy vidéki tervpályázatot, akkor ott vannak vidékiek és vannak budapestiek. Nem azért, mert alacsonyabb rendűnek érezzük magunkat, de nem sok esélyünk van, mert talán Budapesten valóban többet számít a kapcsolatrendszer és a hírnév.