
Árvai András | Villányi Norbert
A felvétel ideje: 2010. 12. 04.
Készítő: Árvai András, Villányi Norbert
A bemutatott iskolaépület a közel tízezer fős dél-dunántúli kisvárosban, Tamásiban található. Hogy a tervezési program megalkotói és a pénzforrások kezelői jól döntöttek-e, amikor két meglévő iskolaépületet, amelyeket egy utca és közel 150 év választ el, összekötve, új szárnnyal bővítve egy egységes iskolát hozzanak létre, az idő dönti el. Ami már most látható az iskolaépületet bejárva, hogy valószínűleg az építészek ennyi megoldandó problémával, kompromisszumot kívánó döntéssel nem sokszor találkozhattak előtte. Aki először jár az épületben, annak semmi sem egyértelmű: melyik folyosó merre visz, hogy jutok vissza, hol van a bejárat, merre találom az aulát, hol vannak a lépcsők? A belső terekből hiányoznak az átlátások, a kiteresedések, a zsibongók. Ahol meg tudták oldani a tervezők, ott becsempésztek egy-egy nyílást, amelyen egy másik térre, folyosóra láthatunk át, kialakítottak egy közösségi teret, ahol nem lehetett tantermet elhelyezni. De ez a funkcionális zavarodottság csak az egész épületegyüttest szemlélve igaz, az új épületszárny racionalistása elvitathatatlan.
Az iskola külső megjelenése egyértelmű, a környezetére reflektáló. Egyedül a homlokzatokon elhelyezett dobozok keresik a helyüket. Ezeken, a hangsúlyos elemeken kívül a ház karakterét a nyílások osztása, illetve azok kialakítása adja meg. A déli irányba tájolt osztálytermek ablakait keretbe helyezték, kissé kelet felé fordították és külső árnyékolókkal látták el, így a völgyre néző homlokzat finoman plasztikussá, mozgalmassá vált. A tájolás miatt az iskola előtt található udvar és az udvarra néző folyosói ablakok északiak, ezért ez a homlokzat azt a funkcionálisnak tekinthető játékot nem kapta meg, mint a korábban említett „hátsó” homlokzat – itt a nyílásokat egymáshoz képest szintenként eltolták. A két véghomlokzat is különböző sűrűségű lett a főhomlokzatokhoz hasonlóan. A meglévő épülethez csatlakozó rész, mely egy csendesebb kis utcára néz, tömören kifejezve szép és harmonikus. A csatlakozást a bővítmény és a meglévő épület közé beillesztett üveg összekötő szárnnyal oldották meg a tervezők, ami egy lépcsőházat rejt magában. Az átellenes véghomlokzat - amelyre a rálátás a terepviszonyok miatt egyáltalán nem egyszerű - arányos, a nyílások kiegyensúlyozottságot sugallnak.
Az épület leginkább szembetűnő eleme a város felé néző homlokzatra elhelyezett, a már említett pillérekkel megtámogatott osztálytermet rejtő doboz, amelynek az ablakai elé, kvázi szerkezeti elemmé előléptetett WÜRTZ felirat került. Ez az öt betű azáltal, hogy elválaszthatatlan, gyakorlatilag nem cserélhető elemévé vált az épületnek, többlet jelentéstartalmat hordozhat magában. A különböző iskolák, gimnáziumok identitásához szorosan kapcsolódik, elválaszthatatlan eleme a névadó: Toldy, Fazekas vagy éppen Béri, hogy egy Tamásihoz köthető példát is említsek. Később egész életünkön át végigkísér, folyamatosan és láthatatlanul egy közösséghez tartozást fejez ki a név és az iskola, ahol több-kevesebb időt eltöltöttünk. Egy ilyen emblematikus jelölő (tulajdonnév) elhelyezése az épületen - amelynek jelentéstartalmával, értékével a hely és környékbeliek, a városlakók tisztában vannak -, olyan tömörséggel és emocionális tartalommal - Szilasi László jellemzésével élve sebességgel - lép fel, hogy az épületet nézve a jelentésképződés során a szemlélő úgy érzékelheti, hogy a jelölő teljes tárgyiasulásában van jelen. A régi-új intézmény épülete egy közösség otthona és kifejezője. Generációkra visszavezethető emlékezéstartalmakkal is feltöltött, ezért fennen hirdeti, hogy nem csak jelen időben létezik, hanem múltja is van. A bennfentes szemlélő, a volt és jelenlegi würtz-ös diákok számára ez az építészeti elem referencialitást fejez ki, viszont külső szemlélőként nehezen értelmezhető a tartalmának ismerete nélkül. Ennek a hiánya arra késztet, hogy lépjünk kapcsolatba vele, ismerjük meg, ami nem nehéz, mert Tamási nincs messze, főleg a leendő würtzös diákok számára.
Árvai András
Megjelent nyomtatásban: Octogon 2010/9
Móricz Zsigmonddal Budepesten című könyvből idéztünk. Megjelent 2010-ben a Holnap Kiadónál.
Würtz Ádám Általános Iskola Bővítése Felújítása Tamásiban
vezető tervezők: Sebestyén Péter, Kiss Balázs, Kiss Szabolcs, Kádár Mihály
építész munkatársak: Barcsai Ágnes, Birkás Zoltán, Faltusz Csaba, Gyergyák jános, Holics Tamás, Révai Balázs, Magosi Edina, Rajnai Zsuzsanna
helyszín: Tamási
Az épületről az Építészfórum.hu-n olvashatnak.