Ellepték az idegenek a Várost. Az elmúlt x évben épült társasházak idegenként élnek minden pontján a Városnak, felfalják a zöldet, egyhangún süketek, vagy egyszerű üres frázisokat lőnek el. Semmiről sem mesélnek, és nem is keresik azokat a történeteket, amivel becsatlakozhatnának a meglévő világba. Nem menekülhetnek már az újonnan jövők, a stigma ott van rajtuk: 60 lakásos társasház, mélygarázzsal, látványterves zöldfelülettel, uj nép, másfajta raj.

A 10 éves és 7000 tagot számláló Román Építész Kamara elnökével, Serban Tiganassal beszélgettünk. Az interjúban szóba kerül a tagok átlagéletkora, a kamarában előforduló feszültségek, a kamara által szervezett programok és a román film.

Tövissi Zsolttal, a székely tündérrel Csíkpálfalván beszélgettünk kollégája, Lőrincz Barna házáról, Kós Károlyról és a nem létező kapcsolódási pontokról, a tyúkólak költészetéről, építészetről.

A 40-es évek második felében a háborús romeltakarítás mellett a sérült lakások használhatóvá tétele és a nagy lakások megosztása volt a lakhatás megteremtésének első lépése. Az államosítás után a lakásépítést a központi hatalom a köz feladatának tekintette, 1948-ban megalakult az Állami Építéstudományi és Tervező Intézet.

Z. Halmágyi Judit, Ekler Dezső és U. Nagy Gábor a JAK vendégei voltak Szigligeten,a hagyományosan, nyár végén megrendezett írótáborban.

Létezik még Ferencváros minden ellenkező jel ellenére, és olyan területen nyert csatát, ahol a legkevésbé számíthattunk rá: benyelt egy Aldit szőröstül, bőröstül. Ott van benne. A Kilián laktanya lovardája bekebelezte az élelmiszerboltot úgy, hogy a végén mindenki jól járt.

A Balaton földrajzi adottságainál fogva, valamint kulturális és gazdasági tekintetben is kiemelt terület. Megítélése, az emberek, a társadalom Balatonhoz való viszonyulása azonban az idők folyamán sokat változott.

Fortvingler Éva és Bulcsu Tamás építészek és egy párt alkotnak, ami jelenleg a munkacsoport.net-et is lefedi. Munkamódszerről, a vízióról küldöldi karrierről és a frissen elkészült balatonakarattyai nyaralójukról beszélgettünk.

A Fiumében tavaly átadott Zamet Sportcentrumot elnézve rendkívül könnyen megfogalmazható jelentéseket azonosíthatunk be, rendkívül egyszerű, sőt, naiv hangvételben.

Magyari Évával és Pazár Bélával a sopronbánfalvi egykori Karmelita-Pálos kolostorról beszélgettünk. Az interjúból kiderül a ház története, hogy miként készült a refektórium burkolata, mi az a kelheimi kő és miként látják a kortárs építészetet.

Egy épület létrejöttét a közösség részéről mindig nagy figyelem kíséri, főleg ha az egy kis közösség akaratából jön létre, főleg ha az életnek egy olyan kitüntetett pontjához kapcsolódik, mint a halál, és főleg, ha fogódzókat sem kap hozzá. De a dolgok végül is a halállal kezdődnek.